KÓD: Az egészségügyi ellátást rossznak tartjuk, a háziorvosokkal viszont elégedettek vagyunk

Áprilisi villámkutatásunkban a háziorvosokkal kapcsolatban tettünk fel néhány kérdést, továbbá arra is kíváncsiak voltunk, általában a magyar egészségügyi ellátást milyennek tartják a válaszadók.

Az egészségügyi ellátás megítélése meglehetősen negatív, a válaszadók 3/4-e szerint rossz. 29% mondta azt, hogy nagyon rossz, míg 46%, hogy inkább rossz.

Olyan válaszadó alig akadt (1%), aki nagyon jónak ítéli a magyar egészségügyi ellátást, ugyanakkor minden ötödik megkérdezett szerint inkább jó.

A háziorvosokról sokkal pozitívabban vélekednek a megkérdezettek, tízből nyolcan elégedettek saját háziorvosukkal. A válaszadók 55%-a teljes mértékben elégedett, 27% inkább elégedett, az elégedetlenek aránya 14%.

A háziorvossal való elégedettség és az egészségügyi ellátás megítélése szorosan összefügg. Azoknak, akik egyáltalán nem elégedettük háziorvosukkal 67%-a nagyon rossznak ítéli az egész egészségügyi ellátást is, míg azoknak, akik teljesen elégedettek háziorvosukkal, csak 23%-a nyilatkozott így.

Az egyes társadalmi-demográfiai csoportok véleménye közt jellemzően nincs éles különbség a kérdésben, ugyanakkor a budapestiek és a vidéken élők válaszai eltérőek. A budapestiek rosszabbnak ítélik az egészségügyi ellátást is, és elégedetlenebbek háziorvosukkal.

A vidéki lakosok közül a városokban élők valamivel rosszabbnak tartják az egészségügyi ellátást, mint a falvakban, tanyákon lakók, ugyanakkor a háziorvosi ellátással a városiak elégedettebbek.

A megkérdezett háztartások tagjai az adatfelvétel előtti egy évben átlagosan 7,5 alkalommal keresték fel háziorvosukat. Mindössze a válaszadók 12%-a mondta azt, hogy háztartásukból senki sem járt a családorvosnál egy éven belül. A legtöbb esetben (35%) a családtagok összesen 1-4 alkalommal fordultak háziorvosukhoz.

Megkérdeztük azt is a válaszadóktól, hogy az elmúlt egy évben mennyi hálapénzt fizettek háziorvosuknak. 84% válaszolta azt, hogy egyáltalán nem „jutalmazta” a családorvost, saját bevallása szerint 6% adott különböző összeget, 4% nem tudott a kérdésre válaszolni (közöttük vannak olyanok, akik adtak, de nem tudják mennyit, olyanok, akik nem tudják, hogy más családtagjuk adott-e, illetve olyanok is, akik megjegyezték, hogy adtak, de nem pénzt, hanem valamilyen ajándékot), továbbá 6% nem kívánt a kérdésre válaszolni.

A válaszmegtagadók aránya a kérdés jellegéhez mérten viszonylag alacsony, feltételezhetően, többen adtak ugyan pénzt az orvosuknak, de ezt nem vallották be.

Azoknak, akik adtak hálapénzt a háziorvosnak 6/10-e 2000 és 10000 forint közötti összeget „tett a borítékba” (háztartásonként, egy év alatt összesen), illetve az összes választ tekintve átlagosan 2200 forint volt a háziorvosnak fizetett családonkénti éves hálapénz összege.

További eredmények a kutatásból:

• Az iskolázottság növekedésével nő az egészségügyi ellátással elégedetlenek aránya.
• A hatvan éven felüliek a legelégedettebbek orvosukkal és az egészségügyi ellátással is.
• A legidősebbek közül mondták a legtöbben azt, hogy adnak hálapénzt az orvosnak, mindamellett hogy körükben volt a legmagasabb a válaszmegtagadók aránya a vonatkozó kérdésnél.
• A háziorvosnak fizetett hálapénzt „bevallók” aránya meglehetősen alacsony, így az egyes társadalmi-demográfiai csoportok közti összehasonlítás csak ennek figyelembe vételével lehetséges. Ezen eredmények szerint a férfiak több pénzt „csúsztatnak a háziorvos zsebébe”, mint a nők, továbbá a budapestiek nagyobb összegekkel honorálják orvosukat, mint a vidéken lakók.
• Legritkábban a budapestiek, leggyakrabban a falun élők mennek háziorvoshoz.

A kutatás 2011. április közepén készült, országos reprezentatív mintán. Mintanagyság: 817 fő. A mérés hibahatára 95%-os valószínűségi szint mellett maximum +/-3,5%.