Minden sarkon legyen rendőr

Ha csökkenne a bűnözés, akkor is több börtön kéne. Mivel jórészük csordultig van, s lassan, de biztosan: rohad szét. Meg a magánzárka sem lenne utolsó. Ha mindenkinek jutna. Nem úri passzióból, hanem a börtönön belüli erőszak csökkentése miatt.

A szigorúbb büntetéseket is támogatná Magyarország. Simán megtapsolná mindenki, ha a személy elleni erőszak minden fajtájáért dupla annyit kéne ülni, mint most. Meg drogkereskedelemért. Nem tudom, hogy bármelyik képviselő fontolgatná: előáll egy ilyen tervezettel.

Csak a három csapás törvényről hallani, illetve itt van a friss, elsőre meghökkentő Pintér Sándori ötlet, mely szabálysértő fiatalokat is lecsukatna – maximum 30 napra. Szólnak érvek mellette. A nincstelen elkövető úgysem tudja megtéríteni a kárt, ez világos. Meg az is: a sitten lehet gondolkodni, bűnbánni. De nem csak azt. El is lehet szenvedni, és ki is lehet tanulni a bűnt.

Szóval nem ártana az óvatosság a fiatalkorúakkal. Nem biztos, hogy be kéne őket csukatni. Ki fogja visszaszocializálni a megcsúszott tinédzsert?

Aktivizálni kéne a gyámhatóságot, családsegítőket. Mediáció és börtönpasztorizáció mellett még a mentor- vagy pártfogói rendszert kellene tényleg kiépíteni. Mellérendelve pénzt, paripát. Meg kreativitást.

Lenne itt teendő dögivel. A bűnözők közmunkára való kötelezése. Csinosítsák a nehézfiúk az országot! A súlyos bűnök esetében meg kéne fontolni a büntethetőség korhatárának 12 évre való leszállítását. Illetve meg kell végre adni az embereknek az önvédelemhez való jogot. És megvalósítani az áldozatok kötelező és teljes kártalanítását.

Az elmúlt 5 évben Budapesten sétáló járőrt csak focimeccs vagy tüntetés környékén láttam. Ha minden sarkon (na jó, minden 20. sarkon) áll egy rendőr: az jó. Az nem közgazdasági kérdés. Hanem közrend és közérzet kérdése. Egy vidám lórúgás. Szociálpszichológiai nyugtató. És nincs mellékhatása.