MDF: a hárombetűs törpe

Az MDF-re gondolok, a lakiteleki ’87-es sátorra, a sok régi, pogácsás, kockás abroszos, vad reményre. A széles gesztusokra. A roppant retorikára. A népművelők, költők, tanítók pártjára. A mozgalomra. A kisfröccsre vagy spriccerre, meg a jó, túrós csuszákra. Az ellenállásra. A bájra. Aztán az elfáradásra. A színeváltozásra.

Tűnt idők lovasaira, Antall Józsefre, Beke Katára, Furmann Imrére, Csoóri Sándorra, Bíró Zoltánra. És külön tisztelettel Csengey Dénesre. S akkor már persze, hogy Cseh Tamásra is.

Vasárnap elnököt váltott az MDF. Jött a fiatal Makay Zsolt, aki most „a jobbközép integrációt erősítené”, jelentsen is ez bármit. Még nem látszik tisztán Makay arca. Varázsgömböm meg nincsen, s hiába kotorgatok a kávézaccban.

Sokan szurkoltak az MDF-nek, a kicsinek, a kis centrumnak, mely különbözni akart, járt utat járatlanért odahagyta. Megszeppent vagy megvadult: ízlés kérdése. De eltévedt.

A nagycsoportos kizárásdik meg az UD-titkok, trükkök kicsit ijesztőek voltak. Aztán Bokros nagy bajsza szépen kisöpörte a padlást. Végleg. Nem maradt semmi. Csak az alkuk szaga. A kifizetetlen csekkek, csorba tányérok, Ibolya kalapja.

És szomorúan arra is gondolok, hogy megint nem sikerült egy új próba. Ki tudja, hányadik. Mintha lenne valami törvény, valami átok, hogy Magyarországon nem lehet középen állni. Hogy Magyarország mindig lejt. Valamerre. Közhelyek felé, meg jobbra-balra.

Mi lehet még az MDF? Fiókpárt talán? Egy Fidesz-tagozat? Ha Lezsák Sándor visszavenné régi jussát, az sem volna lehetetlen, hogy beszivárogjon a parlamentbe az MDF, a hárombetűs törpe. A jelenleg a Fideszen belül, a Nemzeti Fórumban politizáló régi párttagok elkapnák a kormányrudat: akár külön frakciót is alakíthatnának. Kicsit fura, kicsit sánta, kicsit szürreális lenne, de nem lehetetlen: Fidesz-KDNP-MDF édes hármas. De kell ez? Ez kell? Én nem tudom.

Vajon ez ügyben miért nem látok szinte semmit a sajtóban? Mi történik a pártos titokszobában? Hol vannak a stratégák, hol van fél tucat, jól kidolgozott alternatíva egy új útra?

Mi az MDF? Egy piac? Egy polc? Mi ez a három betű? Egy álom? Egy átok? Egy bélyeg, egy stigma? Folyamatos múlt vagy feltételes jövő? Kiskölyök, ki már nem akar felnőni? Egy Pán Péter?

Elsírnám magam, ha bele kéne szólnom bármelyik párt jövőjébe. Ők sem szólhatnak az enyémbe. De valami jöhetne. Mondjuk tiszta víz a pohárba. Frissítő, pezsgő szóda az állott borba.