Vélemény

Többnejűség Magyarországon

| | 2009. december 13., vasárnap 10:53

Nekem mindig is nagyon ellenszenves volt a „Terézanyu” írója. Szerintem a könyv és a film is csak egy nem túl jól megírt magyar utánzata az amerikai szinglikönyveknek és -filmeknek. A második rész pedig, gondolom, az írónő pénzhiánya miatt született.

Ha rajtam múlna, én nem törődnék azzal, amit ez a „liba” mond, de ha már született vele kapcsolatban egy írás, ám legyen. Nem tudtam eldönteni, hogy kivel van baja a tálib Terézanyus szövegnek: az egyedülálló nőkkel, akik ezért-azért nem élnek családban, vagy az írónővel, aki hülyeségeket beszél? Vagy azzal, hogy nem születik elég gyerek? Lehet, hogy az egésszel együtt. Az, hogy nem születik elég gyerek, tuti nem csak a szinglik miatt van. A házasságokban is csökken a gyerekszám, tehát a családosok sem vállalnak annyi gyereket, mint régebben.

Nem szeretem a szingli témájú írásokat, mert az egész kérdéskör nagyon ellentmondásos, nem lehet könnyen megtalálni az igazságot. Engem alapvetően idegesít a szingli-duma, mert mindig úgy írnak róla, mintha az valami jó buli és önálló elhatározás lenne. Senkit nem ismerek, aki direkt elhatározásból lenne egyedül (illetve egyetlen pasit), és olyat is csak egyet, aki deklaráltan nem akar gyereket. Szerintem nem olyan vastag ez a réteg, mint amilyennek feltűntetik. Ez csak a filmekben olyan jó buli, de azért ott is mindig látszik, hogy igazából egy jól álcázott szenvedés a szinglilét és a végén azért kivétel nélkül mindig megházasodnak a szereplők. Talán ahelyett, hogy a szinglilét előnyeit firtatnák a társadalom tagjai, inkább azt kellene tudatosítani a fiatal lányokban, hogy az idő, ami alatt meg kellene találják életük párját, nem is olyan hosszú. És bármilyen közhelyes is, igen, a fiatalság nem tart örökké, és ez a nőkre nézve sokkal több hátrányt jelent. Ez nemcsak az öregedés és a külső miatt probléma, hanem amiatt is, hogy a korosztályban elvileg hozzá illő férfiaknak egyre nagyobb a kínálat nők terén, viszont a rájuk váró férfiak egyre kevesebben vannak, már ha nem akarják kivárni a válások miatt újra „piacra” lépő pasikat.   

Amúgy arról miért nem szól egy cikk sem soha, hogy a férfiak miért nem vállalnak több gyereket, vagy ha igen, azt miért 2-3 nőnek csinálják? A többnejűség modern változata már most megvan, nem kell ahhoz muszlimnak lenni. A kereszténynek tartott Magyarországon is sokan élnek így. Szerintem a 2-3 feleség, 2-3 gyerek külön lakásban pontosan ez, csak ebben a kultúrkörben máshogy nevezik. Sőt, még egy kicsit nagyobb pofátlanság is otthagyni mindenhol egy gyereket, mint egybetartani őket és egész életedben törődni a több feleséggel, több gyerekkel. Az már egy másik kérdés, hogy egy magyar nő el tudná-e képzelni, hogy több nővel osztozzon egy férjen. Mármint nyíltan. Mert sunyiban ma is ez van. Ezt hívják félrelépésnek, ami elég általánosnak nevezhető manapság. Nem hiszem, hogy ez segítené a kapcsolatokba vetett bizalom épülését.

Talán egy vagy két olyan családot ismerek, ahol a szülők közösen nevelnek 10 év feletti gyerekeket úgy, hogy nincs más házasságból, kapcsolatból még itt-ott egy gyerek. Szóval a „tökéletes” család eléréséig vezető út is pár elhagyott gyerekkel, asszonnyal van általában kikövezve. Ezt mindenki megszenvedi, de a nők sokkal jobban, mint a férfiak. Mégis: a gyerekeknek a legrosszabb.

A szinglilét nem cél, hanem állapot, amiért nem csak a nők felelnek, hanem az egész „modern” életforma, ami nem kedvez a családnak és a hosszú kapcsolatoknak. Ezt nem választják a nők, hanem belekényszerülnek, még ha néhányan meg is próbálnak belőle erényt kovácsolni. Könyvben el lehet adni, de hosszú távon élvezni nem.

Küldje el ezt a cikket |Nyomtatás |Szóljon hozzá! / 4 komment

Kommentek

  • Válasz - 2009.12.13. 13:46:01zipp-zár

    USA lifestyle sucks! :P

    Ez az egész "szingli-kultusz" főleg az amerikai filmekből árad, tegnap is olvastam egy cikket, ahol kertelés nélkül leírták: a magyar televíziós csatornákon a vetített filmek, filmsorozatok 90%-a amerikai!
    20 éve folyik az agymosás, ezalatt már legalább négy tini korosztályból felnőtt korú lett. Ők azok a huszonéves és 30 feletti fiatalok, akik a korábbi generációk életmódját minimum megmosolyogtatónak, leginkább lúzerségnek látják. Most nem azokról beszélek, akiknek tényleg nem volt egy "népünnepély" hagyományos családban felnevelkedni. Mert pl. a szülei kirakatházasságban éltek, elváltak (vagy nem), alkoholista volt valamelyik fél, túl sokat dolgozott, stb. Ebben a körben azok is keményen benne vannak, akiknél semmi ilyesmi nem fordult elő, mégsem vonzó számukra ez a létforma.

    Az amcsi filmek is hibásak ebben valahol: azt sugallják, hogy mindig happy-nek kell lenni, kifelé (pl. baráti kör, munkahelyi kollektíva)tökéletesnek, kiegyensúlyozottnak és sikeresnek kell mutatkozni 24/7. :P

    Egyébként minden probléma és konfliktus könnyen/gyorsan megoldható, csak néha kell egy kicsit "drámázni" és a partner észhez tér, leesik neki, hogy mit várunk tőle. Az életet nem lehet ilyen sablonokra építeni és a (nemi, családi) szerepeket sem. Szerintem a legtöbben azért tartanak az elköteleződéstől, mert félnek a konfliktusoktól. A filmekből látott sémák alapján azt hihetjük ugyanis, hogy egy konfliktus vagy valamilyen jelentős változás bekövetkezése az életben a kapcsolat végét jelenti és nincs értelme tovább hitegetni magunkat, küzdeni a fennmaradásáért. (Gyakran találkozom azzal is, hogy a gyermekszületés is bombaként robbanthatja szét a házasságot, a korábban jól működő szexuális életet.) Mert már semmi nem lesz ugyanolyan, mint régen.
    Máskor meg az a baj, hogy minden maradt ugyanolyan, mint régen...

    Nem olvastam az ominózus könyvet, nem is tervezem. Az író jó bértollnok, "agit-propos" lehet. New csasztuska.

  • Válasz - 2009.12.13. 23:04:57mépi

    Mindenki látja, hogy nem jó a szinglilét.

    Kár az idősödő lányokért és fiúkért, akik szülői örömök nélkül maradnak. Kár a gyermekekért, akik nem születhettek meg, vagy nem teljes családban tudnak felnőni.

    Kár a gazdaságért, mely szülői hajtóerő nélkül elsatnyul. Kár a mostani szinglikért, akik egyedül maradnak, nem lesz gyermeki támogatásuk időskorukban.

    Nem kár azokért a lakásokért és egyéb javakért, melyek gyermek helyett pótcselekvésként megszerezve - később kutyák - macskák otthonává válnak.

    Merjük végig gondolni. Az könnyen belátható, hogy a gyermekek születésének gátlása - különösen elvételük - lélekromboló, később önmarcangolássá is válhat.

    Akik tanulnak, különösen veszélyeztetettek, főleg az ő gyermekeik hiányoznak. A kreditrendszer révén most már 8 - 10 évig végezhető az egyetem, így lehet fele annyi egyetemistából még ma is megtölteni a felsőoktatást. Kényszerűen öreglánnyá, agglegénnyé válnak sokan, együttélési múlttal, elhagyottsági sebekkel.

    Ha megoldást keresünk, a korai házasság elfogadása tűnik az egyetlen, logikailag is végigkövethető megoldásnak. Az első együtthálás társadalmunk szemében férj - feleség kötelék lenne.

    A gyerekvállalást nem kifogások özöne hátráltatná, hanem szerelemből születne gyermek. Születése után úgyis felébred a kötelességtudat, a tenniakarás szüleiben. A tanulás is akadálytalanabb lenne (laktak kollégimban gyermekes házaspárok és igazán boldogok és jótanulók voltak). Az ilyen harmincévesek egészséges szülők lennének, nem pszichikai sebekkel rendelkező öltönyös, kosztümös csecsemők.

    Amig nem késő, addig lenne jó a közhangulatot ebbe az irányba formálni. Szívesen beismerném, hogy az amerikai filmek a hibásak. Ezzel szemben inkább az fogadható el, hogy az ember génjeiben kódolt életformát kellene engedni gyermekeinknek és elismerni követendőnek.

  • Válasz - 2009.12.14. 12:46:38Az igazi Svarc Enegger

    Érdekes, erre a cikkre azonnal van két nagyon gyanus komment, és az egyikbe bekerült a "bértollnok" szó is.
    Vajon ez mit jelent? És ha azt jelenti, amit gondolok, akkor van-e?

  • Válasz - 2009.12.14. 22:36:04zipp-zár

    Miért gyanús, mi a gyanús?

    És mit gondolsz, mire utalt a célzásom?

    Érdekel a véleményed, szeretném megvitatni! :)

Szóljon hozzá!

Bejelentkezés