Vélemény

Szükség van-e antiszemitizmusra?

| | 2009. december 1., kedd 10:14 | Frissítve: 2010. június 5.

A szakállas viccben megkérdezik Jóska bácsitól, van-e maguknál a faluban antiszemitizmus? – Az nincs, de igény vóna rá – jön a felelet. Most, 2009-ben, amikor az antiszemitizmus is új szintre lépett, a felelősen gondolkodó polgárnak érdemes feltennie a kérdést, vajon szükségünk van-e rá, jobb lesz-e a magyaroknak tőle? Az írást vitaindítónak szántuk.

Minél többet böngészi az ember a neten a fórumokat, blogokat, annál inkább erősödik benne az érzés, hogy az antiszemitizmus – és társai: a globalizáció-, multi- és kapitalizmusellenesség – észrevétlenül mindenbe beleitta magát. Egyre népszerűbb, úgy terjed, mint valami új bölcsesség, tao vagy zen, amivel meg lehet magyarázni a világ menetét, választ adni a problémákra, megoldásokat találni. Univerzális, egyszerű, akár alfaállapotban is elsajátítható tudás. Nem kell egyetemi végzettség, még olvasni sem kell hozzá, egy baráti beszélgetésen, bor mellett megszerezhető a doktori szint. Társaságban egyre jobban lehet vele villogni, és aki megszerzi a tudást, annak megvilágosodik az élet értelme, a dolgok a helyükre kerülnek, minden átlátható lesz. Nem egy kis tőkeellenességről vagy egyszerű zsidózásról beszélek, ami mindig volt, hanem egy igazi világmagyarázatról, egy totális filozófiáról, amivel a földkerekség minden eseménye megmagyarázható.

Nem én akarom megvédeni a zsidóságot, megteszik ezt ők maguk nálam jobban. Viszont érdemes a kérdésről beszélni, sőt vitázni is, mert szerintem mi, magyarok sokat veszíthetünk az új világmagyarázattal, bármennyire is másként gondolják sokan. Az ugyanis erőteljes paradoxonokat rejt magában.

Az antiszemitaparadoxon

A kijelentés, hogy a zsidóságnak a nyugati világban nagyobb hatalma van, mint azt sokan szeretnék, nem nagy bölcsesség, sőt, még csak nem is antiszemita kijelentés. Ennek emlegetése, nem hinném, hogy nagyon fájna a zsidóságnak. Ki ne szeretné azt hallani, hogy ezek a magyarok ott vannak mindenütt, és az ő kezükben összpontosul a döntések és a tőke jelentős része? Biztosan büszkék lennénk rá. Ez olyan kérdés, amiről őszintén és rasszizmus nélkül is beszélnek. Az USA-ban időről időre vita folyik, hogy az izraeli lobbinak túlzott befolyása van-e. Pusztán nemzetstratégiai, külpolitikai kérdésként.

Ebből következően a paradoxon egyik része, hogy aki azért szidja a zsidókat, mert szerinte ők irányítanak mindent, és övék a hatalom, a pénz, és mi csak rabszolgák vagyunk, az valójában a zsidókat dicsőíti, és önmagát rabszolgának állítja be. Igaz, lázadó rabszolgának. Tulajdonképpen ez nem zsidóellenesség, hanem beteges filoszemita megközelítés, vagyis a zsidóság olyan dicsőítése, ami annak, aki teszi: rossz. Önkínzó szemlélet.

A paradoxon másik része pedig azokra vonatkozik, akik azt emlegetik, hogy ennek a hatalomnak most véget vetnek. El kéne dönteniük, hogy lenyomjuk a zsidóságot, vagy ők a világ urai, mert a kettő együtt nem megy. Ha le tudjuk őket nyomni, akkor nem ők a világ urai, és nem érdemes ezért utálni őket. Ha viszont ők a világ urai, a vulkánkitörések, a világválság, a 9/11, az Iraki háború mögött is ők vannak, akkor nincs sok esélyünk. Amennyiben megpróbáljuk, országunk néhány éven belül egy banán nélküli banánköztársaság szintjén lesz, de lehet, hogy sóval hintik be a helyét. Tudom, a pragmatizmus nem magyar erény, sőt nálunk egy kicsit ciki is, de azért még beláthatjuk, ha ők rángatják dróton Amerikát és egész Európát, akkor miért mi lázadunk ellenük, és nem ők? Külön érdekesség, hogy legtöbbünk elcserélné fejlettségünket a dróton rángatott Nyugatéval. Ha pedig így van, inkább nekünk is arról kéne tárgyalni a zsidósággal, hogy segítsenek bennünket is olyan naggyá és erőssé válni, mint a többi „báb” országot, akkor legalább hasznunk lenne belőle. Persze ehhez le kéne győzni az érzésünket, hogy mindenki a mi országunkat akarja, mert ez itt maga a földi paradicsom. Ugye ez a földi paradicsom viccesen hangzik, ha belegondolunk?

10 ezer zsidó vagy 1 millió muzulmán?

Vannak további kérdések is ezzel az antiszemita divattal. Annak, aki utálja a zsidókat, mint láthatjuk, szeretni illik az őket utálókat. Ezzel élesen találkoztam a '90-es években, amikor Londonból hazatérve angol barátomnak újságoltam, meglepett, mennyi muzulmánt láttam. Mire ő csak ennyit mondott: Miért, talán a zsidók jobbak lennének?

Szívesen megkérdezném tőle, mit gondol ma, de rég nem hallottam felőle. Válasza két fontos dologra világít rá. A látszólag hipertoleráns angolok között is előfordul egy kis zsidózás, és, hogy milyen gyakori gondolat a muzulmánokat preferálni a zsidókkal szemben. Európában ma több muzulmán él, mint amennyi zsidó az egész földkerekségen – és sokkal nagyobb gondot okoznak, mint a zsidók valaha is képesek lennének rá. Az angolok ma már biztosan elcserélnék néhány százezer zsidóra a néhány millió muzulmánjukat, de már nem tudják.

Mi nem küzdünk ilyen problémákkal, de a zsidó-muzulmán szembeállítással nap mint nap találkozunk. Jönnek a tálibokat, Iránt, a palesztinokat és egyéb számunkra ismeretlen népeket dicsőítő írások a neten, és magukat komolynak gondoló sajtótermékekben is.

Megfontolásra érdemes külpolitikai és hosszútávú nemzetstratégia lenne országunk sorsát a harmadik világ muszlim „elnyomottjaival” összekötni? Az EU helyett vetessük fel magunkat a Világ Tálibjainak Egyesült Szervezetébe? A NATO helyett pedig a Hamaszba? Tudom, jó az elesetteket és gyengéket támogatni, én is Kamerunnak szurkoltam a VB-n, de azért a józan ész jobb tanácsadó a focipályán kívül. Hogyan vesszük majd rá a keresztény gyökerű magyar népességet, hogy térjen át a tálibok hitére, mert ez a „tagfelvétel” első kritériuma lesz. Arról nem is beszélve, hogy a 17. századi életviszonyokat sem könnyű elfogadtatni. Igaz, az elvekért sok áldozatra képesek az emberek.

A tréfát félretéve, a gyakorlatban már ma is komoly problémákat okoznak az EU nyugati felén az ott nagy számban élő muszlimok. Kezelhetetlen probléma elé állítja a kormányzatokat az EU keresztény gyökereitől idegen problémakör. Az iskolában viselt csador ennek a legkisebb szelete, a francia külvárosok zavargásai, az egyre épülő mecsetek, minaretek, szaporodó terrorcselekmények jelzik a probléma súlyát. Megalapozottnak tekintett előrejelzések vannak arról, hogy 40 év múlva Nyugat-Európa a muszlimmá válás problémájával küzd majd.

Vajon az antiszemita-zen tudás hívei végiggondolják ezt a lehetőséget? Lehet, hogy a zsidóság uralkodik Amerikán és rajtunk, de az biztos, hogy nem számíthatunk arra, hogy 40 év múlva többen lesznek az országunkban, mint mi, és az ő vallási szabályaik szerint kell élnünk.

A vesztesek elméletei

Azt kérdezhetik tőlem, miért érdekel engem, nem zsidóként, a kérdés? Talán előnyt szeretnék szerezni a „megszállóknál”, vagy csak simán médiamegjelenést? Hát nem, én a magyarságért aggódom. Még csak hipertoleráns sem vagyok, nem hiszek egy előítéletmentes világban, de az is tuti, hogy nem lehet az ideológia szintjére emelni az előítéleteket, az összeesküvés-elméleteket. Nézzünk szét a világban, hány nemzetet emelt fel az antiszemitizmus és a globalizációelleneség. A világ sikeres nemzeteinek döntő többsége polgári, vagy ahogy másként nevezik, liberális demokrácia. Olyan példát találunk, amikor diktatúrán keresztül vezetett az út a sikerhez, Dél-Korea, Kína, Taivan, Szingapúr, de a globalizáció és piacellenesség, az atiszemita-zen még egyetlen nemzetet sem tett naggyá, sőt, bátran kijelenthetjük, ezek a vesztesek elméletei. Olyan népeké, akik saját erejükből, munkájuk által képtelenek javítani helyzetükön, és mivel nem képesek saját gyengeségükkel szembenézni, másra kenik hibáikat. Ez a lusták és tunyák álláspontja, az örök veszteseké.

Ezek az elméletek, mert passzivitásra ösztönöznek, a meglévő energiákat rossz irányba terelik, ahelyett, hogy az ország valódi problémáira koncentrálnának. A világ rendelkezik bizonyos adottságokkal, időnként például esik az eső, süt a nap, van globalizáció és multinacionális cégek. Talán a zsidóságnak is nagyobb befolyása van, mint azt sokan szeretnék, de egy kis nemzet ezeket a viszonyokat képtelen megváltoztatni. Két választása van: átáll a tálibok oldalára (és irány a középkor), vagy megpróbálja az adottságokat saját előnyére használni. Az adottságokat lehetőségekké alakítani.

Ezzel szemben mi az adottságok miatt hőbörgünk, és igyekszünk valakire fogni gondjainkat. A „kommunista” kormányra, aki kiszolgálja a zsidókat, a multikat, a globalizációt. A körülmények felelősek bajainkért, mi soha. Ilyenek a vesztesek. A globalizáció-ellenes és antiszemita elvek népszerűsége ott növekszik, ahol nem tudnak vagy akarnak megbirkózni a globalizáció kihívásaival, ahol nem tudják őket előnyökké formálni. Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan nem globalizációellenes, és Dánia, Ausztria, Finnország sem, pedig ezen elvek szerint lehetnének. Nyugaton a globalizációellenesség szélsőbaloldali erkölcsi alapú kritika, nálunk a jobboldali világmegváltó.

Az antiszemitizmus és globalizáció-ellenesség nem a zen. Nem jutunk vele sehova, még a lelki békéhez sem. Még ha a valós gazdasági, politikai és közbiztonsági gondok óriásiak is Magyarországon. Még ha igaz is, hogy a zsidóságnak nagyobb a befolyása a kelleténél (kellete válogatja), vagy tényleg minden zsíros üzletet ők nyernek, ahogy egyesek állítják, a hőbörgés, az ellenségeskedés, a gyűlölködés nem hoz megoldást, és nem hoz megoldást a problémákról való hallgatás sem. Ezeknek a gondoknak a megoldására vannak értelmes, békés és előrevivő megoldások, sokkal hatékonyabbak, mint az emberekben élő gonosz indulatok kiszabadítása, melyeket aztán egy ponton túl nem tudunk kezelni. Meg kéne tanulni élni a világ adta lehetőségekkel, őszintén beszélni gondjainkról, és nyerni, nem folyton mást okolni tehetetlenségünk miatt, és veszíteni. Ez ma nem tűnik egyszerűnek, mert éppen az ellenkező, a rossz irányba megyünk. Újabb zsákutcába indulunk tovább, igaz, az utca elején lévő házak szépre lesznek meszelve, és csak a kanyar után vesszük észre, hogy nincs tovább. Egy újabb elvesztegetett évtized jöhet, ami után még nehezebb lesz tovább menni.

Küldje el ezt a cikket |Nyomtatás |Szóljon hozzá! / 27 komment

Kommentek

  • Válasz - 2009.12.01. 17:47:43baljobb

    Ma regisztráltam. Nem találtam az országomat Magyarországként. No sok ilyen és hasonló észrevétel miatt, a magyarság jelképeinek szisztematikus lefasiztázása miatti tiltakozás és ezzel egyet nem értés miatt válhattam sokak szerint antiszemitává (akaratom ellenére). A valódi antiszemitizmusra (bár már nem tudum mi is az), fasizmusra, bűnözésre, gyilkolászásokra egyáltalán nincs igény!!!! Bár ha a definiciót így alkalmazom: antiszemita régen az volt aki nem szereti a zsidókat, ma az akit nem szeretnek a zsidók. Ha félve lehet leirni a zsidó, vagy cigány szavakat ott baj van. Ha büntetnek azért, mert más vagyok, mert bennem erősebb a magyarságtudat. A liberális szó (és elv) lassan pejortiv értelembe csap át, meghazudtolva a száz, százötven évvel ezelőtti nagy magyarságtudattal rendelkező liberális nagyságainkat. Félő az, hogy gyermekeink a hitleri antiszemitizmust egyenranguvá teszik a mai antiszemitizmus hirdetéshez. A szerencsétlen áldozatok mára szinte csak kárpótlási eseményekre hivatkoznak... A bűnözés etniakai alapon való felmentése a banki igazségtalanságok (nem jogi, hanem erkölcsi értelemben) és ezen dolgok ellen tiltakózók az antiszemiták, akkor elfogadom, de nagyon kérem tegyék hozzá, hogy a mai értelembem. Mert ha a régi értelemben értik, az ki kérem magamnak!

  • Válasz - 2009.12.01. 18:39:53abszint

    Egyetértek a cikk írójával, teljes mértékben! És sajnos tényleg lusták vagyunk, és nem eléggé törekvők, kiskapukat keresünk állandóan. Bár a kishitűségnek,óvatosságnak is meg van az oka: állandó félelem az átveréstől, pl: ha munkát keres valaki,n nem tudhatja hogy kap-e fizetést egyáltalán. Szarhelyzet... De egy példa a törekvésre: ismerősöm diákmelókból 160 ezret keres havonta, szval olyan nincs hogy nincs munka...csak legfeljebb szar munka.

  • Válasz - 2009.12.01. 21:17:48Ammatar

    Én nem igazán örülnék neki ha Magyarország a naaagybötűs nyugatot másolná.Nem vágyom feláldozni az erkölcsöt a látszólagos jobb élet reményében.Nézzünk körül,a nyugat jelentős része erkölcsileg elrohadt.
    "Lehet, hogy a zsidóság uralkodik Amerikán és rajtunk, de az biztos, hogy nem számíthatunk arra, hogy 40 év múlva többen lesznek az országunkban, mint mi, és az ő vallási szabályaik szerint kell élnünk."
    A zsidók vallása a PÉNZ.Nem ezt a vallást követi a nagy nyugat?Nem ezt akarjuk mi is követni?

  • Válasz - 2009.12.01. 23:05:22_dave_

    "Nem én akarom megvédeni a zsidóságot, megteszik ezt ők maguk nálam jobban."

    Akkor mégis miért teszi a cikkíró? Van ebben némi önellentmondás..

    "Ki ne szeretné azt hallani, hogy ezek a magyarok ott vannak mindenütt, és az ő kezükben

    összpontosul a döntések és a tőke jelentős része? Biztosan büszkék lennénk rá."

    Sajnos az ilyen mondatok teszik ezt a cikket kifejezetten rosszá. A lényeg ugyanis nem ez. A

    zsidók igencsak büszkék erre. Ami a gubanc, s amit a cikkíró nagyvonalúan "elfelejt"

    megemlíteni, hogy aki ezt felemlegeti, az rögtön antiszemita, náci, fasiszta (és a többi)

    lesz.

    "Tudom, a pragmatizmus nem magyar erény, sőt nálunk egy kicsit ciki is, de azért még

    beláthatjuk, ha ők rángatják dróton Amerikát és egész Európát, akkor miért mi lázadunk

    ellenük, és nem ők?"

    A szerzőnek sem erőssége a tisztánlátás. Akik ez ellen lázadnak, nem azért teszik, mert a nyugatot rángatják dróton, hanem azért, mert szépen lassan, de biztosan gyarmatosítják Magyarországot. Erről a szerző nyugodtan kérdezze meg Simon Pereszt, esetleg használja a Google-t.

    "Külön érdekesség, hogy legtöbbünk elcserélné fejlettségünket a dróton rángatott Nyugatéval."

    Amelyik most éppen a saját hányásában fulladozik? (Ld. még migráció, multikulti)

    "Persze ehhez le kéne győzni az érzésünket, hogy mindenki a mi országunkat akarja, mert ez itt maga a földi paradicsom."

    Az arabok által körbevett és folyamatosan fenyegetett Izraelhez képest Magyarország igenis a földi paradicsom. És hogy miért éppen Magyarország? Talán mert Magyarország és a magyar társadalom volt a cionizmus bölcsője. A szerző számára külön ajánlott utána nézni Hertzl Tivadarnak.

  • Válasz - 2009.12.01. 23:07:15_dave_

    "milyen gyakori gondolat a muzulmánokat preferálni a zsidókkal szemben"

    Na, milyen gyakori? Én még ilyennel nem találkoztam. Azzal legfeljebb, hogy Izrael ellenében Iránnak drukkol valaki. Viszont Iránt és az finomat szólva sem illene összemosni azzal, hogy vki a zsidók helyett muzulmánokat akar Mo-on látni - holott ez Kovács Tiborunknak szemmel láthatóan sikerült.

    "Nézzünk szét a világban, hány nemzetet emelt fel az antiszemitizmus és a globalizációelleneség"

    Megint árnyékra vetődött a szerző. Nincs szó zsidó- és globalizációellenességről, inkább

    zsidó- és globalizációkritikáról. A kettő olyan messze áll egymástól, mint az Iránnnak való szurkolás és a muzulmánok Magyarországra való letelepedésének magyar igénye.

    "Ezeknek a gondoknak a megoldására vannak értelmes, békés és előrevivő megoldások, sokkal hatékonyabbak, mint az emberekben élő gonosz indulatok kiszabadítása, melyeket aztán egy ponton túl nem tudunk kezelni."

    Éspedig? A konstruktív javaslatok valahogy lemaradtak a cikk végéről...

    Ez a Zipp fennállásának legrosszabb írása.

  • Válasz - 2009.12.02. 00:22:21Art Mooney

    ez elég gyenge, csapongó írás.

    lenne szükség beszélni a zsidóság helyzetéről, de ahogy a mocccskoszsidóóóóózás se viszi előre az ügyet, egy ilyen cikk se...

    a cikk legnagyobb hibája a lényegtelen részek kiemelése (és félremagyarázása), valamint a lényegesek kihagyása.

    attól tartok, a szerző egész egyszerűen nem ismeri az antiszemita ill. a zsidókkal szemben kritikus nézeteket.

    pár tévedés:

    1. "a paradoxon egyik része, hogy aki azért szidja a zsidókat, mert szerinte ők irányítanak mindent, és övék a hatalom, a pénz, és mi csak rabszolgák vagyunk, az valójában a zsidókat dicsőíti, és önmagát rabszolgának állítja be." - ez nem paradoxon, hanem következtetés.

    2. "El kéne dönteniük, hogy lenyomjuk a zsidóságot, vagy ők a világ urai, mert a kettő együtt nem megy." - ez sem paradoxon, mert küzdelemmel és külső körülmények által a hatalmi helyzet megváltoztatható, ha nem így lenne, akkor kb. Mo.on még mindig a római birodalom császára uralkodna, vagy a haubsburg-ház sose lett volna trónfosztva stb.

    3. "Annak, aki utálja a zsidókat, mint láthatjuk, szeretni illik az őket utálókat." - ez csak részben igaz: lehet, h hízik a májuk, amikor a zsidók valahol kapnak egyet, de ez nem jelenti azt, h szívesen kelnének müzzeinre és h szimpatizálnak a nem igazán eu-konform iszlámmal.

    4. "A világ sikeres nemzeteinek döntő többsége polgári, vagy ahogy másként nevezik, liberális demokrácia. [...] a globalizáció és piacellenesség, az atiszemita-zen még egyetlen nemzetet sem tett naggyá, sőt, bátran kijelenthetjük, ezek a vesztesek elméletei." - a szerző összekeveri az okot az okozattal. az antiszemitizmus nézetei szerint a zsidók egyes országokban szemtelenebbek, mint másokban, és a zsidók teszik azt az országot vesztessé, az antiszemitizmus az ország reakciója erre.

  • Válasz - 2009.12.02. 00:23:03Art Mooney

    5. "Talán a zsidóságnak is nagyobb befolyása van, mint azt sokan szeretnék, de egy kis nemzet ezeket a viszonyokat képtelen megváltoztatni. Két választása van: átáll a tálibok oldalára (és irány a középkor), vagy megpróbálja az adottságokat saját előnyére használni." - hamis dilemma. az antiszemita nézetek összeférnek a piac szabályozásával (nem kiirtásával!) - megjegyzem, antiszemitizmussal épp nem vádolható közgazdászok is osztják ezt a véleményt.

    6. "A körülmények felelősek bajainkért, mi soha." - kizárható h létezik olyan ország amelynek a vezetése okozta _meghatározó_ (nem teljes!) mértékben az ország bajait? valószínűleg nem. a szerző egyszerűsítése itt olyan, mint a fodrász, aki baltával vág hajat.

    7. "A globalizáció-ellenes és antiszemita elvek népszerűsége ott növekszik, ahol nem tudnak vagy akarnak megbirkózni a globalizáció kihívásaival, ahol nem tudják őket előnyökké formálni." - ez kb. 15 éve elavult frázis. a tanulság kb. az, h ha nem is örülünk neki, de amíg mainstream, addig együtt lehet élni a globalizációval, csak nem érdemes elengedni a kezét. pld. a modern antiszemitizmus (pun intended) nem feltétlenül jelenti a középkori viszonyok iránti vágyat és totális globalizációellenességet.

    a kommenteket nem olvastam, így ha valami ismétlődött, elnézést.

    bottom line: kell erről beszélni, de nem úgy, h megfogjuk a legszélsőségesebb elborult antiszemita nézeteket és röhögünk egyet rajta.

  • Válasz - 2009.12.02. 01:55:18_dave_

    Kedves szerkesztők! Mi az, h csak kétszer lehet kommentálni? Órákkal ezelőtt szerettem volna hozzáfűzni az alábbiakat:

    Talán nem a legrosszabb írása, finomítok. Azonban sehol nincs benne a kritikai észrevétel, csak toposzokat tartalmaz, amit a nol, a hvg, a hírszerző, a 168 óra és tsaiból is lehettek volna akár összeollózva. Ez a cikk - a ténybeli tévedéseken túl - meg se akarja érteni azokat, akiknek gondjuk akad "a zsidókkal". Fel sem veti azokat a tényezőket, amelyek az antiszemitizmus (tény, hogy létezik) terjedését (tény, hogy terjed) eredményezték/eredményezik. Fel sem veti az együttélés alapvető szabályainak megkérdőjelezését (pl. a jogegyenlőség és az egyenlő bánásmód hiányát), ami sokakban az antiszemitizmust generálja. Tök mindegy, hogy jogosan generálja-e. Generálja és kész.

    Jó a cél, vitázzunk, végre! De ne így. Józanul, tényszerűen. A megértés igénye nélkül ugyanis ez is csak egy a sok ugyanolyan filoszemita cikk között, ami a világon semmit nem javít a helyzeten.

    PS: Art Mooney kommentje okos. Érdemes azt is megfontolni.

  • Válasz - 2009.12.02. 06:57:20TopFeri

    Sok igazságra rámutattak az előttem szólók.

    Egyébként nagyon hatásos cikk első olvasatra, akkor van baj, ha az ember elmerül a részleteiben. Olyan érzésem van, hogy több független jelenséget vegyít, és az így keletkezett mixből von le következtetést.

    Tényleg vannak olyan emberek, akik a saját sikertelenségükre mások kudarcaiban keresik az orvosságot. Mondhatni sikerélményként élik meg, ha egy ismerősüknek sem jön össze valami, mert ez feledteti velük a saját tehetetlenségüket. De ennek semmi köze az antiszemitizmus témájához.

    Jó lenne definiálni, mi egyáltalán az antiszemitizmus. Az az antiszemita, aki faji alapon utálja a zsidóságot (az ilyen tényleg elítélendő), vagy az is annak számít, aki kritizálni meri Izrael agresszív külpolitikáját? Esetleg aki - akár akaratán kívül - globális érdekeket sért, arra is rásüthető ez a jelző?

    Érdekes dolog ez a vesztes kérdés is. Abban végül is igaza van a szerzőnek, hogy vesztes, aki bevágja a durcit, és mindenért a sikeresebb nemzeteket okolja. De vajon az is vesztes (antiszemita, tálib párti), aki
    - nem nézi jó szemmel, amit Izrael a palesztinokkal művel?
    - aki felháborodik a sukorói ügyön és a hasonlókon?
    - aki nem csak előnyöket lát a globalizációban, hanem rá mert mutatni a fájó pontokra is?
    - aki nem ért egyet a pénzközpontú világgal?
    - aki kérdéseket mer feltenni a holokauszttal kapcsolatban (anélkül, hogy bármit is tagadna)? És még lehetne folytatni a kérdéseket.

    A cikk szerint örülni kellene, hogy a globális tőke megjelenik hazánkban, és meg kellene lovagolni az ezzel járó lehetőségeket. Ez így önmagában akár igaz is lehet. De mit látunk például Sukoró kapcsán? Mutyizást, ahol úgy jutnak hozzá egy értékes földterülethez, hogy kikerülik a megfelelő értékű ellenszolgáltatást, és az esetleges nyereség sem a közösséget emeli magasabbra (ahogy elméletben kellene), hanem zsebből-zsebbe vándorol.

  • Válasz - 2009.12.02. 07:24:43little green rooster

    Mikszáth Kálmánnak tulajdonítják azt a megfogalmazást, mely szerint antiszemita az, aki a kívánatosnál kevésbé szereti a zsidókat.

  • Válasz - 2009.12.02. 08:10:37Zahal

    Nem tudjátok megindokolni, miért utálható 13millió, azonos származású ember.
    Az antiszemitizmus egy népbetegség a XX.sz. eleje óta, elődje az antijudaizmus.
    Az új antiszemitizmus pedig Izrael-kritikának álcázott zsidógyűlölet. Erről külön tanulmányok vannak. A "zsidó" jelzőt felváltotta a "cionista" (amelyet rasszista irányzatnak hazudnak el).
    Faji alapon való megkülönböztetés? Ezt talán elvetik az okosabbak, helyette hozzáfűzik a nekik nem tetsző dolgokhzo, hogy "zsidó". Tehát ezt Weisz nénitől kezdve az egyszerű izraeli zsidón át az izraeli tőkésig kell érteni.
    A tőke nem zsidó.
    Az izraeli tőke pedig nem lokálpatrióta! (lásd régi pesti zsidó negyed)
    Akik zsidóznak, legtöbbször "csak zsidóznak", de megoldást nem tudnának semmire.

  • Válasz - 2009.12.02. 08:32:43Zahal

    _dave_ : Hertzl Tivadar? :-) szépen összehoztad a Hertz autókölcsönzőt a cionizmus atyjával.:-)
    nem vagy náci, csak zsidógyűlölő.
    hogy büszkék vagyunk a zsidó tőkésekre?számomra közömbös, hogy egy tőkés milyen származású.
    tudod, alapvető, hogy az embereket nem származásuk, hanem tetteik alapján ítéljük meg. és nem egyből vagy néhányból az összesre ráhúzva.
    Simon Peresz kijelentéséért pedig elnézést kért a kabinetje. Semmiféle felvásárlásról nincs szó, már eleve ha azt nézzük, hogy a magyar tőkebefektetés Izrael felé nagyobb volt 2007-ben, mint az izraeli Mo. felé. De a tények most se érdekeljenek.
    A holokauszt előtti antiszemitizmus egy dolog (mindig voltak frusztrált, a bajaikat másokra kenő, bűnbakkeresők), de a holokausztot az antiszemitizmus alapozta meg, és utána igencsak mocskos dolog szinte ugyanazokat érvként felhozni.
    A magyar zsidóság rengeteget tett Magyarországért, különösen 1867-1920 között, de még utána is (a saját maguk zsidó származását gyűlölő, sőt, zsidógyűlölő, zsidó származású kommunista vezetőket kár is idehozni), aztán meghálálták nekik 1944-ben. Erről ennyit.

  • Válasz - 2009.12.02. 08:56:57Meggyfavessző

    Ki profitál a legtöbbet az antiszemitizmusból?

    A: Ha azt mondom a szélsőségesek, akkor minek tartanak?
    B: Ha azt mondom Izrael és a zsidók, akkor minek tartanak?

    A: ebben az esetben értelmes, felvilágosult egyénnek.
    B: ebben az esetben fasisztának, szélsőségesnek.


    Gondolataim és szavaim vagy tetteim alapján ítélnek meg?
    Izraelt gondolatai vagy tettei alapján kell-e megítélni?

    Ki mit tett az elmúlt 10-15-20 évben, itt gondolok amerikára, Izraelre, arab országokra, nyugat-eu-ra, Mao-ra, stb...

    Sok mindent tettek ezen országok, de mi lett az eredménye? Hát ami ma van.......

    Ez jó vagy sem?
    Hát egy nagy nulla, ami eddig történt....

    Ki így, ki úgy ítéli meg az eddigi történéseket.
    De kérem szépen, mert Én úgy látom pl, hogy a palesztin-izraeli konfliktusban szerintem a zsidók a nagyobb rosszak, ezért rám antiszemitát és fasisztát lehet kiabálni?

    Aki ezért és hasonló gondolatokért antiszemitáz és fasisztázik másokat, Na azok a fasiszták és szélsőségesek.

    Olyan érzésem van, mintha azok volnának a legszélsőségesebbek, akik folyamatosan szélsőségeseznek.
    Mintha a náci Németországban lennénk és ha valami "nem tettszőt" mondunk akkor rögtön nekünk esik egy civil szervezet, egy "értelmiségi", egy akárki és rögtön ROSSZAK leszünk, rögtön MEGBÉLYEGEZNEK.
    Pont úgy, mint a zsidókat a sárga csilaggal.
    Nekünk nem adnak semmilyen megkülönböztető jelzést, egyszerűen csak ránkakasszák a fasiszta és antiszemita jelzőket.

    Miért gondolom azt, miért érzem azt, hogy a zsidóság és Izrael sokkal szélsőségesebb mint sok más ország?
    Antiszemita vagy fasiszta lennék?
    De msot komolyan, ezért én antiszemita-fasiszta vagyok?
    ???:)???

  • Válasz - 2009.12.02. 09:20:22Zahal

    Meggyfavessző: ha azt mondom (csak én, 1 ember), hogy nem vagy fasiszta, megnyugszol?
    Hogy érted azt, hogy "a zsidóság" szélsőséges? Én ismerek szélsőséges zsidót, ismerek rasszista zsidót, sőt, butát, bunkót és unintelligens zsidót. Nade hogy "a zsidók" szélsőségesek, az azt jelenti, hogy mind a 13millió az.
    Az antiszemitizmusból évente kb. 5milliárd Ft-ot profitálnak a szélsőjobbos könyvkiadók, csecsebecsegyártók. Ez jó üzlet.
    Az is biztos, hogy a zsidó barátaim (és én is, csak én ismerem ezt a dörgést) mindig elképednek a mindenféle zsidóellenes vádakon, és főleg, amikor megkérdőjelezik magyarságukat - mert vannak, akik szerint elképzelhetetlen, hogy vki egyszerre legyen zsidó és magyar.
    Izrael kritikáját pedig bőven megkapom máshonnan, autentikus forrásból. Ezért van Izraelben ellenzék, civil szervezetek és jogvédők, mert Izrael demokratikus állam, az egyetlen abban a térségben.

  • Válasz - 2009.12.02. 09:26:38_dave_

    zahal,

    -t. erről ennyit.

    a többiről: peresz kérhet elnézést, viszont nem nézzük neki el. más kérdés, hogy nem nagyon tudunk mit csinálni, mert nem a nép dönti el mondjuk a sukorói tolvajlást, hanem a tolvajkormány(ok).

    az antiszemitizmusnak az az oka, amit leírtam, s még mások is leírtak páran a cikk alatt, s nem hitler és nem a jobbik. de a tények hagyjanak csak hidegen továbbra is - ahogy a magadfajtát szokták általában.

  • Válasz - 2009.12.02. 09:27:52_dave_

    "Az antiszemitizmusból évente kb. 5milliárd Ft-ot profitálnak a szélsőjobbos könyvkiadók, csecsebecsegyártók. Ez jó üzlet."

    az, h profitálnak, ez tény. de lennél szíves ide is betenni egy linket, hogy honnan származik az 5 milliárdról szóló információd? vagy csak megint bele a vakvilágba?

  • Válasz - 2009.12.02. 09:38:56Zahal

    _dave_: te reménytelennek tűnsz számomra. ha egy zsidó jót mond, akkor hazudik vagy hazaszól, ha rosszat, körbe lehet vinni, mint véres kardot.
    az antiszemitizmusnak lehetnek ezek az okai, de az antiszemitizmus maga indokolhatatlan.
    lehet, hogy vki tolvaj, ahogy a kormány is, de mi köze ennek hozzám, a zsidó barátaimnak, vagy bármely izraeli zsidónak, aki csóróbb, mint te?
    az 5 milliárdos szélsőjobbos biznisz nem hihetetlen (bögrétől az újságig és reklámbevételig), de pontos forrást keresek hozzá.

  • Válasz - 2009.12.02. 09:40:58Meggyfavessző

    Zahal:

    Nem 13 millió zsióra gondolok, mikor "zsidóságot" említek.
    Igen, ez nem egyértelmű, ha azt mondom "magyarok" akkor minden magyarra gondolunk, ha azt mondom "zsidók" akkor minden zsidóra gondolunk.
    Ez túl általános, nagyon általánosít, vagyis más ezt teljesen általánosnak veszi egy népcsoporton, nemzeten belül.

    Pl.: a magyarok korruptak, az amerikaiak mindent hitelből vesznek, a szlovákok nem szeretik a magyarokat, a románok sem szeretik a magyarokat, a magyarok és románok nem szeretik a cigányokat, stb......

    Ezt sokan úgy értelmezik, hogy mindenki, aki az adott népcsoporton, nemzeten belül van arra ez igaz. De ez rossz értelmezés, szerintem.
    Ha valaki a példában felsoroltakat említi nekem, nem gondolom, hogy mindenkire igaz.
    De úgy gondolom, hogy a nemzetre vagy népcsoportra jellemző. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkire, de sokakra.

    Ebből szokott probléma lenni, ha azt írod zsidó, akkor azt minden zsidóra érted, pedig nem minden zsidóra értendő.

    Igen, ilyenkor nem fogalmaznak teljesen egyértelműen. Ezért, minden általános megfogalmazást át lehet magyarázni.
    Megoldás: pontosabban kell fogalmazni, egyértelműen, nem félreérthetően!

  • Válasz - 2009.12.02. 10:53:17Art Mooney

    ejej, késő volt, haubsburg -> habsburg

  • Válasz - 2009.12.02. 12:49:17_dave_

    zahal

    zsidógyűlölő a nénikéd. ezek szerint számodra a zsidókritika egyenlő a zsidógyűlölettel? mert mint leírtam, a zsidókritika nem antiszemitizmus, vagy ha igen, akkor ott az antiszemitázó kórus mátrixában van a probléma, ami csak tovább növeli az antiszemitizmust.

    látom eltanultad elvtárséktól az aranyszabályt, s te sem hagyod, hogy a tények befolyásoljanak téged.

    amúgy szerintem többször voltam a hegedűs utcai zsinagógában istentiszteleten, mint te életedben leszel bármelyikben is.

    az antiszemitizmusért a hozzád hasonlók 90 százalékban tehetők felelőssé.

  • Válasz - 2009.12.02. 20:41:32Art Mooney

    2009.12.02. 00:23:03 Art Mooney

    "bottom line: kell erről beszélni, de nem úgy, h megfogjuk a legszélsőségesebb elborult antiszemita nézeteket és röhögünk egyet rajta."

    ezt finomítanám: az ilyen őrült nézetek egy maroknyi, vélhetően az elmebetegsét határát (valamelyik oldalról) súroló egyének agymenése. ha már "zsidókérdés", akkor legyen elővéve a "mainstream" vélemény a zsidókkal kapcsolatban, és legyen érdemben megvizsgálva, h az h értékelhető az antiszemitizmus ill. a zsidókkal szembeni esetleges jogos kritika szemszögéből.

  • Válasz - 2009.12.02. 20:42:08Art Mooney

    elmebetegsét->elmebetegség

  • Válasz - 2009.12.03. 11:34:11mépi

    A cikkben foglaltak rávilágítanak a szitkozódás paradoxonaira. Ezzel együtt is igaz a kijelentés, miszerint "megvettük... Magyarországot...."

    Valójában saját hülyeségeinket nem akarjuk látni, ill. szándékosan elhallgatják előlünk.

    Példa: Plázában kereskedő bérleti jogot vesz ingatlan piaci áron, majd magas bérleti díjat is fizet. Az építő legalább duplán jut pénzéhez, ebből épül a többi pláza, az is idegen tulajdon lesz. A bérlők beáldozzák megtakarított pénzüket, később belerokkantak a kitermelhetetlen bérleti díjba, jöhet a következő.

    Nem csoda, hogy nem tudott kialakulni a helyi középosztály.

    20 év alatt, eltűntek az ÁFÉSZEK, VASÉRTEK stb. meglévő ker.láncok, külföldi kézbe került a magyar kereskedelmi hálózat. Ezt saját kereskedőink butaságának(?) és vélhetően politikai (bűnözés jellegű) összejátszásnak köszönhetjük.

    Másik példa a pécsi vízmű esete. Ebből a lényeg, hogy azért volt olyan magas a általunk fizetett vízdíj, mert ebből a pénzből vásárolták fel a környező víztársulatokat is.
    Megint az a helyzet, hogy a mi pénzünkön vásároltak tulajdonjogot idegenek maguknak.

    Az sem véletlen, hogy a gáz, - áram- , víz- , hulladék- stb. szolgáltatás terén, a multi jellegű tulajdonos nyeresége 15 - 25% közötti, a magyar vállalkozók meg örülnének már 5 % nyereségnek is. Ezek mind olyan területek, ahol hagyjuk kifosztani magunkat, közben már az elesettektől is veszik el a támogatásokat.

    Kérdés, mikor lesz bátorság belátni, a szavazók felé elismerni, hogy a szolgáltató ágazatok külföldi kézbe adása és árszintjük engedése, a kereskedelmi láncok külföldi kézbe engedése, szinte a teljes PPP rendszer működtetése stb. bajaink igazi forrása, és az ezzel kapcsolódó szerződések mindegyikén ott van magyar részről az aláírás - azaz tessék kifosztani bennünket.

    Így kellene kiutat keresni, visszájára fordítani a folyamatot, ezt kell kitalálnunk.

    A zsidózás a tehetetlenség beismerése, gumicsont.

  • Válasz - 2009.12.03. 15:52:55Palika666

    Egy idézet az ószövetségből:

    Mózes V. könyve 15. rész 5.: De csak úgy lesz ez, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, megtartván és teljesítvén mind azt a parancsolatot, a melyet én ma parancsolok néked. 6. Mert az Úr, a te Istened megáld téged, a miképen megmondotta néked; és sok népnek adsz zálogos kölcsönt, te pedig nem kérsz kölcsönt, és sok népen fogsz uralkodni, és te rajtad nem uralkodnak. (3. Az idegenen hajtsd be; de a mid a te atyádfiánál lesz, engedje el néki a te kezed.)

    Íme a vallási köntösbe bújtatott, Isten szájába adott, sikeres, ma leginkább elterjedt hatalomgyakorlási módszer. Talán nem a zsidók kiválasztottságában és zseniségében kell keresni sikerük titkát, hanem mert nincsen még egy olyan kultúra, melyik azt tartaná isteni parancsnak, hogy kamatos kamattal uralkodjon más népeken.

    A megváltót meg keresztre feszítik, miután azt mondja nekik, hogy ne uralkodni akarjatok, hanem szolgálni, mert az az Istennek tetsző...

  • Válasz - 2009.12.03. 19:12:29sepsi

    kuruc.info/r/26/51558/

    És a végén az összefüggések. Szerintem ezt még a zahal nevű zsiráfok sem tudják cáfolni, mert ezek sajnos tények.

  • Válasz - 2009.12.27. 21:34:32Bandi

    Nos igen a megoldások kellenek mert a probléma már ismert.

  • Válasz - 2011.12.26. 20:51:58wacsicsun

    NAGYON JÓ EZT A CIKKET "VIKI KIRÁLYUNKNAK" IS OLVASNI KÉNE ÉS RÁ JÖNNE HOGY MILYEN BALFASZ MERT A MEGOLDÁSOK HELYET CSAK A R!ÉGI SÉMÁT ALKALMAZZA AMI NEM VEZETSEHOVÁ

Szóljon hozzá!

Bejelentkezés