Hagyományok és szokások: Mikulás, Télapó

| |
2010. december 6., hétfő 16:25 | Frissítve: 2010. december 6.

Az ajándékosztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja.

Szent Miklós legendája és december 6-i egyházi ünnepe kapcsán terjedt el a 19. században az a szokás, hogy a Mikulás az ablakokba helyezett kitisztított cipőkbe szaloncukrot vagy kisebb édességekből és déligyümölcsökből álló piros csomagot tesz.

A Mikulás elnevezése és kapcsolódó szokások országonként változnak. Néhány Mikulás december 6-án jön, van amelyik karácsonykor, vagy újévkor, de olyan is van, amelyik január 6-án Vízkeresztkor oszt ajándékot. A legtöbb Mikulásnak vannak társai, egyeseket krampuszok kísérnek, másokat manók és tündérek, az orosz Fagy Apó párja pedig Hóleányka.

A modern magyar néphagyomány szerint a Mikulás vagy Télapó december 5. éjjelén – december 6. hajnalán meglátogatja a gyermekeket, és ha az elmúlt esztendőben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik.

japán Mikulás 1914-ből, Forrás: wikipedia

A két világháború között a Mikulás alakja a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak. Mára viszont egyre inkább elterjed az a nézet, hogy a Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle.

Szent Miklós legendája

A Mikulás, akit Szent Miklósként is ismerünk, egy kis-ázsiai, Patara nevű városkában született 245-ben, gazdag család gyermekeként. Szülei Miklósnak, azaz görögül Nikolasznak nevezték el, aminek jelentése: a nép vitéze, a győző. (Patara városa, a mai Törökország területén, Anatóliában található, akkoriban a Római Birodalomhoz tartozott.)

Miklós életét végig kísérték a csodák. Alig kezdte el az iskolát, amikor hatalmas járvány pusztított, melynek következtében árván maradt. A kisfiú nagybátyjához, egy érsekhez költözött a város kolostorába. Az itt töltött évek alatt megszerette a papi hivatást, és életét az embereknek, a gyerekek tanításának szentelte. Segítőkészsége és emberszeretete messze földön híressé tette. Szülei után busás vagyont örökölt, melyet az emberek és a gyerekek megsegítésére költött. Amikor egy alkalommal éhínség tört ki, a teljes egyházi vagyont a szegények étkeztetésére fordította, amiért az egyház egy időre ki is tagadta.

Egy Jeruzsálembe tartó zarándokút alkalmával (ekkor a tengerészek védőszentjévé is vált) betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városába, ahol püspökké szentelték.

Miklós az estéket azzal töltötte, hogy órákon át a város kis utcáin sétálgatott, és beszélgetett az emberekkel. Így figyelt fel egy elszegényedett nemes emberre, akinek már élelemre sem futotta. Három lánya közül egyiküknek, hogy megmentse a családot, el kellett volna adnia magát rabszolgának (egyes források szerint prostituáltnak ált volna).

Erről folyt a vita, amikor Miklós az ablakuk alatt sétált el. Miután ezt meghallotta, visszasietett a templomba, egy marék aranyat kendőbe kötött, és azt bedobta az ablakukon. Miklós három egymást követő évben megismételte tettét. A legenda szerint a harmadik esztendőben nagyon hideg volt, és ezért az ablak zárva volt. Más megoldás híján felmászott a sziklaoldalba épített ház tetejére, és a kéményen dobta be a keszkenőbe kötött aranyat. A kisebbik lány éppen akkor tette a harisnyáját oda száradni, és az arany pontosan a harisnyába esett. Jó ideig valamiféle csodának vélték az évenként megismétlődő eseményt, de végül – több leírás is terjed arról, hogy miképp – lelepleződött kiléte.

Forrás: wikipedia

Miklós az ablakba tett ajándékával megmentette tehát a lányok becsületét. Ezen túlmenően a püspök minden évben, december 5-én, névnapja előestéjén édességgel ajándékozta meg a gyerekeket, amiért a nép Noel Baba néven kezdte emlegetni, ami annyit tesz, Ajándékozó Apa.

Innen ered a szokás, hogy december 5-e estéjén ajándék reményében csizmát, zoknit teszünk az ablakba vagy a kandalló fölé. Az évek során kiegészült a legenda, a Mikulás soha nem egyedül jár. Rénszarvasok húzta szánon közlekedik, és segítői a Krampuszok. Rájuk azért van szüksége, mert ők hozzák a virgácsot a rossz gyerekeknek. A Krampuszok kicsi, ördög formájú emberkék, vörös vagy fekete színben.

Diocletianus római császár (284-305) keresztényüldözése idején Miklóst is elfogták. Bebörtönözték, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték. A fogságából végül kiszabadult és békés öregkort élt meg. A legenda szerint lelkét az angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás is eredt.

 

A Coca-Cola első Mikulása 1931-ből, thecoca-colacompany.com

 

Küldje el ezt a cikket |Nyomtatás |Szóljon hozzá! / 0 komment

Szóljon hozzá!

Bejelentkezés