Biztonságpolitikai szakértő: az arab világban autokrata rendszerek maradnak

A Nyugatot elsősorban a stabilitás érdekli, és ezeknek a társadalmaknak is sokkal inkább szükségük van stabilitásra, mint szabadságra - fejtette ki a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének igazgatója a KIDMA zsidó diákszervezet által az arab világ átalakulásáról rendezett tanácskozáson.

Tálas Péter arról is beszélt, hogy a nyugati retorika ellenére egyáltalán nem a szabadság a fontos, hanem a lét biztosítása, s ha ez utóbbi nem sikerül, újabb földindulások lesznek, és migrációs hullámok kezdődhetnek, akár Egyiptomból is. Azt is megjegyezte, hogy a demokrácia fenntartása - amely sok esetben nyűg a hatalmon levőknek - nagyon költséges, nem biztos, hogy a szóban forgó országoknak lesz rá pénzük.

A biztonságpolitikai szakértő meggyőződése szerint a Közel-Keleten a legfőbb feladat a javak elosztási rendszerének javítása. Azt tekintené stratégiailag nagy eredménynek, ha a tömeges megmozdulások hatására sikerülne megvalósítani egy igazságosabb elosztást. Ha viszont nem történik elmozdulás ebben az irányban, akkor nem lehet megszüntetni a megmozdulások kiváltó okait - mutatott rá.

Tálas Péter beszélt arról is, hogy a Közel-Keleten lényegében négy meghatározó hatalom van jelen: az Egyesült Államok, Izrael, Törökország és Irán. Hosszú idő óta nincs arab nagyhatalom a régióban, ahol viszont a népesség jelentős része arab, s ebből állandó geopolitikai feszültségek adódnak.

Megállapította: a térség biztonsági helyzetét a jelenlegi társadalmi átalakulásoknál sokkal nagyobb mértékben fogja megváltoztatni az, hogy Irán atomfegyverhez fog jutni. Leszögezte, ezt nem lehet megakadályozni, legfeljebb elodázni, s ez a folyamat független a mostani lázadásoktól. Irán atomhatalommá válásának nem az lesz a drámai következménye, hogy Teherán esetleg "odacsap", hanem, hogy a környező országok is hozzáfognak saját atomfegyver előállításához. Irán atomhatalmi státusa minden szereplőt a biztonság újraértelmezésére fog késztetni - tette hozzá.

A szakértő egy kérdésre válaszolva kifejtette: az Európai Uniónak csak papíron van Közel-Kelet-stratégiája, ugyanis nem rendelkezik azzal a fegyveres elrettentő erővel - mint fogalmazott, "hiányzik a bunkósbot, amelyet az asztalra tehetne" -, amellyel nyomatékot adhatna diplomáciai erőfeszítéseinek.