Jól járnak a megbízható adósok

Megkapta a pénzügyi felügyelet engedélyét a CRIF Zrt., amely hamarosan elindítja az első privát, a magánszemélyekről és vállalkozásokról pozitív és negatív adósinformációkat gyűjtő rendszerét – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Harald Heschl, a társaság ügyvezető igazgatója. Hasonló nyilvántartása jelenleg csak a BAR-lista néven ismert központi hitelinformációs rendszert (KHR) üzemeltető BISZ Zrt.-nek van, amely a vállalati adósokról teljes körű adatbázist, míg a lakossági ügyfelekről – egyelőre – csak negatív listás rendszert vezet.

Míg az adatokat a KHR esetében a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások törvényi előírás alapján, kötelező jelleggel szolgáltatják a BISZ-nek, addig a CRIF rendszere önkéntes alapon áll össze: a bankok maguk dönthetnek arról, kívánnak-e csatlakozni, az ügyfelek pedig önkéntesen járulhatnak hozzá ahhoz, hogy adataik, hitelszerződéseik és azok változásai bekerüljenek a rendszerbe.

A társasággal szerződésben álló bankok és egyéb, hitelt folyósító intézmények minden részletre kiterjedő hozzáférést nyernek a kérelmezőkkel kapcsolatos, havonta frissített, minősített hiteljelentésekhez, így a kockázatalapú díjszabási szemlélet révén következetesebben és hatékonyabban szegmentálhatják portfóliójukat, míg az ügyfelek egyszerűbben és előnyösebb feltételek mellett juthatnak hitelhez– közölte Enrico Lodi, a CRIFCredit Bureau Services vezetője. A CRIF már több bankkal is szerződött, a pénzintézetekről azonban egyelőre csak annyit árultak el, hogy a kezelt hitelállomány alapján a piac 60 százalékát fedik le. (A bankok nevét áprilisban kívánják nyilvánosságra hozni.) A hitelintézetek hamarosan elkezdik az adatok feltöltését, s a várakozások szerint a lista egy-másfél év alatt érheti el azt a méretet, amikor már komoly segítséget jelenthet a bankoknak.

Önkéntes alapon szerveződő lakossági pozitív adóslistát hamarosan a BISZ is indít – tudta meg a Népszabadság. (Az adatbázis azért önkéntes alapon épül fel, mert törvényi szabályozás jelenleg csak a negatív lakossági hitelinformációs rendszerre van.) A kezdeményezéshez mostanáig 159 pénzügyi szolgáltató társult, 24 bank, szakosított pénzintézet, illetve fióktelep, továbbá 59 pénzügyi vállalkozás, valamint 76 takarék-, illetve hitelszövetkezet.

Ezek együttesen a lakossági hitelpiac mintegy 70 százalékát fedik le. A rendszerhez – legalábbis eddig – három nagy lakossági bank nem csatlakozott: a Budapest Bank, az Erste és az OTP. A BISZ elkészült a rendszer fejlesztésével, most már csak a szolgáltatókon múlik, hogy mikor indul el a pozitív adóslista, de várhatóan áprilisban elkezdik feltölteni az adatokat – mondta a Népszabadságnak Nagy Róbert, a társaság elnök-vezérigazgatója.

Az indulás egyelőre csak az új hitelek adatainak feltöltését jelenti, a korábbi – de még élő – szerződések esetében a munka hosszabb ideig tart majd. Ennek oka, hogy jellemzően a nagyobb szolgáltatók nem keresik meg kampányszerűen az ügyfeleket, hanem csak akkor kérik beleegyezésüket, amikor valamilyen egyéb ok – például egy lejáró bankkártya – miatt kapcsolatba kerülnek velük. Az adatok lekérdezése akkor indulhat, amikor már érdemleges adatbázis jött létre, erre a legkorábban a jövő év első felében lehet számítani. A várakozások szerint egy-három évbe telhet, mire a lakossági hitelek 80-90 százaléka bekerül a rendszerbe. Az ügyfeleknek egyébként minden hitelszerződésük kapcsán külön-külön hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy adataik bekerülhessenek a nyilvántartásba, ám bármikor meggondolhatják magukat, és az engedélyt visszavonva, indoklás nélkül töröltethetik magukat a rendszerből.