A boldogság néha megöl

Töltődj fel energiával és a legjobb borokkal Egerben, a Luna Panzióban!

Haragudni fognak a villányiak. Iványi Emese és a Szélkiáltó várt a Vylyannál. Hazudhatunk bármit. Ez jó hétvégi programnak ígérkezett. Ott. Villányban. A Tiger Lillies közben megöl. Nyári roham-emlékek a nagyharsányi szoborparkból. A poharamban tisztességgel oda rakott szekszárdi Kadarka a Hetényi Pincészetből. Itt az asztalon. Minden harmóniában, de mégsem az igazi. Az igazit keresed, és ha egyszer megtaláltad, akkor nem engeded el! Ha valaki úgy bejön, akkor teszel arra, hogy a külvilág éppen mit gondol, meg mi a trendi. Akkor ezt hallgatod:

Akkor te vagy. Te, és nem szomszéd! Várj! Elmagyarázom, bár én sem értem. Menni kéne, meg nem állni… De nem vagy képes rá! Tudod milyen az, amikor lenyűgöz egy bor. Egy zene. Egy ember. Nem tudsz szabadulni. Fogva tart. Folyton visszatérsz hozzá. Függőségi viszony! Fogalmazzunk egyszerűen: hülye vagy. Olyan vagy, mint a fejtetlen bor. Az almasav teng benned. Észre sem veszed, hogy mások oda szóltak: ezen még van mint javítani! Te meg pezsegsz ezerrel. Vagy csak egyszerűen bohóc vagy... :)

Tervezed a hétvégét. Jó csajok a kapuban. A Székliáltó megáldaná egy hegedűvel az egész villányi borvidéket, de nem mozdulsz. Kóstolod a nagyon szívből jövő borokat. Ez a Hetényi kadarka például bejön. Tökéletes. Egyszerű. Nem kérdez vissza. Meg vagyunk egymással. Közben már a Tiger Lillies a szívedből üvölt. Ennek a hétvégének egy nagy lovaglás lesz a vége.

Mini emléke fáj. Aszpirinért kiált. Ittál te már jó bort? Bort, amibe nem piszkált bele senki? Ami szívből jön? Vagy csak olyat, amit a csajod visszadob, mert nem érti… mert a Lindl-ben vásárló szegény legény vagy? Tudod-e mi az élmény? Élmény, amivel hazatérsz. Beléd bújik, és soha el nem ereszt… A kaotikumban elveszettként keressük a fogódzót, mint a metró népe miután az ajtók záródnak. Így állsz a polc előtt. Keresed a bort. Keresed a nőt. Keresed a könyvet. Így állok Mini előtt. Nem tudod megmagyarázni. Aztán leveszem a polcról. Aztán elfogy. Aztán elfogyok. A sokból semmi leszel. A metró népe. Naponta szembejössz, de már semmit nem mondasz. A lényeg hallgat.

És jön az elkésett ajándék Minitől. Egy könyv a borról. Ülünk Café Gustoban. Gyermeki örömmel tépem szét darabokra a csomagolópapírt. Edmondo de Amicis, A Bor. Egy könyv. Dehogy fogytunk el… Ez az újrakóstolás, s ha reggel is kiállja a vörös a próbát, akkor minden kerek.

„A SZÍV-nek, minden idők egyik legsikeresebb ijfúsági regényének olasz szerzője írta meg minden idők egyik legszórakoztatóbb tanulmányát arról, hogy miként hat a borivás az emberi lélekre. Mi zajlik le bennük, amikor kicsit nagyon sűrűn találunk betekintgetni a billikom kerek ablakán? Milyen típusokra oszthatók az emberek a bor rájuk gyakorolt hatása szerint? Kik a legkellemesebb részegek? Változik-e a bor hatása az ívó kora szerint? Mi történik azzal a muzulmánnal, aki életében először ízleli meg a bort? Hogyan hat a részegség az értelemre? Sok hasonló esetre is választ kaphatunk ebből a kiváló műből, amely több száz év elteltével jelenik meg ismét magyarul. Edmondo de Amicis remekét kötetünkben néhány azonos témájú magyar novella egészíti ki a XIX. és XX. század fordulójának tájékáról”.

És ülsz a könyvel a kezedben. Bámulod a szőlőtőkéket. A metszés rád vár, mert ha valamit, vagy valakit ápolni akarsz, akkor azt csak te teheted meg. Az fontos számodra, mint Antoine Marie Jean-Baptiste Roger de Saint-Exupéry kis hercegének a rózsája. Mert az alapértékek nem változnak. Ülsz és mosolyogsz. A boldogság néha megöl.