Mérnök a patrióta gazdaságpolitikáról

    | |
    2010. március 10., szerda 08:08

    Patrióta gazdaságpolitikára volna Magyarországnak szüksége ahhoz, hogy kilábaljon a válságból, és kihasználja az EU adta lehetőségeket – véli Kassai Ferenc a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke. A mindenkori kormányoknak feladata volna ez, ám eddig jobbára csak ígéret volt rá: a magyar mérnöktársadalom tevőleges részvételére mindenesetre számíthatnak a döntéshozók és az irányító hatóságok.

    Patrióta gazdaságpolitikát kellene folytatnia a mindenkori kormánynak a kis- és középvállalkozások, ezen belül a mérnökirodák érdekében – mondta Kassai Ferenc, a legnagyobb regionális szervezet, a Budapesti és a Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke. Mint a Zippnek elmondta, tagjaik között is sok kis- és középvállalkozó van, akik tudásukat az ország fölvirágoztatása érdekében akarják kamatoztatni.

    Gond azonban, hogy a magyar tervezőirodák, mérnöki tevékenységet folytató kkv-k meglehetősen kis szerephez jutnak az uniós forrásokból megvalósuló beruházásokban. „Az országban zajló vasúti korszerűsítéseknél szinte alig jutnak megbízásokhoz” – nyomatékosítja mondanivalóját a szakember, aki szemléletes példával illusztrálja a fonák helyzetet: fordítva ülünk a lovon, mondja.

    – Előbb konkrét tervekre lenne szükség, s csak ezek elkészülte után kellene dönteni az uniós források hazai felhasználásáról, nem pedig fordítva. Vagyis meg kell változtatni az eddigi gyakorlatot, amelynek lényege az volt, hogy mit valósítsunk meg a hirtelenjében lehívható pénzekből.

    A fejlesztések és a koncepciók kidolgozásába jobban be kellene vonni a területileg illetékes mérnöki kamarákat és tagjait, a magyar mérnököket – érvel tovább az elnök. A mérnöki tevékenységet folytató magyar szervezetek szaktudása versenyképes a határon túli vállalkozókkal, akár még a nyugati vetélytársakkal is. Kis tőkeerejük, kapcsolati tőkéjük, finanszírozási lehetőségeik azonban korlátozzák versenyképességüket.

    Van megoldás a helyzetre, véli Kassai: „A hazai mérnökszolgáltató piac védelmének érdekben, az Európai Unió országaihoz hasonlóan itthon is sürgető feladat a piacnyitáshoz szükséges EU-előírásoknak megfelelő, általánosan érvényesíthető kritériumok kidolgozása és alkalmazása. Ezt már az új kormánynak kell a programjába beilleszteni és megoldani: amíg ugyanis hiányoznak a műszakilag is kellőképpen előkészített projektek, addig ad hoc jelleggel folynak el az uniós pénzek, és nem segítik elő a fenntartható fejlődés kibontakozását.

    Az elsők között megszüntetendő hibának gondolja Kassai Ferenc azt, hogy hiányzik a gazdaságpolitikában, és a gazdasági tervezésben a strukturált, a folyamatokat egymásra építő gondolkodásmód: a munkahelyteremtésben is fontos kisebb lokális és a nagyobb strukturális beruházások nincsenek összehangolva. Úgy látja, jól előkészített projekteknél a kivitelezés felgyorsulna, takarékosabbá válna, ez a szempont pedig a nemzetgazdaság javára válna.

    Kassai Ferenc reméli, hogy az új kormány ismét nekirugaszkodik majd a Tisza-szabályozás folytatását jelentő, ám 2004-ben elakadt Vásárhelyi-tervnek: az nemcsak a mérnököknek jelentene munkát, hanem a hátrányos helyzetű, úgynevezett „harmadik generációs” munkanélkülieket is segítene visszavinni a munka világába. „Törekedni kell arra, hogy olyan létesítmények szülessenek, amelyek az ott élők helyzetét, közérzetét, munkalehetőségét hosszú távon javítják – mondja, megvonva egyúttal az elmúlt évek gyakorlatának kritikáját is.

    – A későbbi hasznosítást is szem előtt tartva kell döntést hozni az arra illetékeseknek. Ez a patrióta gazdaságpolitika egyik lényeges összetevője. A mai válságkezelés egyik hatékony eszközével, a munkahelyteremtéssel olyan terveket, projekteket kell a gyakorlatba átültetni, amelyek nemcsak megtartják a munkahelyeket, hanem újakat is létrehoznak.

    Kassai Ferenc

    Küldje el ezt a cikket |Nyomtatás |Szóljon hozzá! / 0 komment

    Szóljon hozzá!

    Bejelentkezés