Vásárlóerő Európában: Magyarország a 31. helyen áll

| |
2014. november 17., hétfő 13:22

Az európai vásárlóerő 2 százalékkal emelkedett 2014-ben. Európa tíz legmódosabb országa a teljes európai vásárlóerő mintegy fele fölött rendelkezik, míg a legszegényebb Moldovában az egy főre jutó átlagosan elkölthető jövedelem az európai átlag egytizedét éri el. Magyarország továbbra is a 31. helyen áll megelőzve – többek között – Montenegrót és Romániát – derül ki a GfK Vásárlóerő tanulmányának legfrissebb, 2014. évi adataiból.

Az Európa 42 országának lakossága összesen 8,83 ezermilliárd euró fölött rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy európai lakos egy évben átlagosan 13.112 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él. A tízes toplistában szereplő országok a teljes európai vásárlőerő közel felével rendelkeznek (4 ezermilliárd), ugyanakkor a lista alsó felében található Ukrajnában és Moldovában az egy főre jutó vásárlóerő nem éri el a 2.000 eurót sem. A legszegényebb Moldovában az átlagosan elkölthető jövedelem 1.322 euró, ami az európai átlag tizedének felel meg.

Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan tartja magát a 31. helyen. Az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő 4.949 euro, ami azt jelenti, hogy az európai átlag 37,7 százalékából gazdálkodhatnak a magyarok. Ezzel az aránnyal egyre hátrébb szorulunk a közép-kelet európai régióban, egyre több ország előz meg bennünket. 2004-ben a régióból Szlovénia vásárlóerő indexe volt magasabb, 2014-ben viszont már Szlovénián kívül a balti országok, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Horvátország is magasabb egy főre jutó átlagos vásárlóerővel rendelkezik.

A magyarok 4.949 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban hetedik helyen álló németek 21.579 eurós vásárlóerejének mintegy egynegyede. Közelebbi példát hozva: a szomszédos Szlovákia az egy főre jutó 7.537 eurós vásárlóerővel az európai lista 23. helyén áll, a mi vásárlóerőnk még ennek is csupán a kétharmadát teszi ki. Magyarország – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is megelőzi Montenegrót (4.617 euro) és Romániát (3.748 euro).

OSZD MEG MÁSOKKAL IS

Látogass el az atevelemenyed.hu oldalra és válaszolj kérdőívünkre!

Tovább nyílik az olló

„A vásárlóerő országon belüli megoszlása is rendkívül kiegyenlítetlen – emelte ki Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója - és bár jelentősebb átrendeződés sem a legmódosabb, sem a legszegényebb települések listáján nem történt az elmúlt egy évben, azonban a leggazdagabb és a legszegényebb település vásárlóerő indexe közötti különbség 134 százalékpontról 137 százalékpontra emelkedett. Míg az éllovas településen a hazai átlag 166,4 százalékából (azaz több mint 8 ezer euróból) gazdálkodhat egy lakos, addig a legelmaradottabb településen a hazai átlag mindössze 29%-ából (azaz közel 1500 eurós összegből). Rendkívül koncentrált a települések elhelyezkedése: a leggazdagabb 100 település az ország középső részén, a főváros vonzáskörzetében és az észak-dunántúli régióban található, a legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező települések pedig az ország északkeleti és a délnyugati határvidékein vannak.” – magyarázza a szakember.

A 19 magyarországi megyét a fővárossal együtt vizsgálva csupán hat megye vásárlóereje haladja meg az egy főre jutó országos átlagot, amelyet leginkább Veszprém megye reprezentálja, ahol az egy főre jutó elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 5.007 euró. A megyék rangsorát vezető Budapest egy főre jutó 6.367 eurós vásárlóereje 30 százalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag, ugyanakkor egy szinten van a balti államok országos átlagával, de érezhetően elmarad a szlovák országos 7.537 eurós szinttől.

A tanulmányról: A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve bármilyen állami juttatást). A GfK Vásárlóerő tanulmány megmutatja az éves egy főre jutó vásárlóerő értékét euróban, illetve index értékben. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik. A számítás alapjául a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok, a társadalmi transzferekkel kapcsolatos statisztikák és a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak. A totál vásárlóerő értékei azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözik, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve a állandó havi kiadásokra fordít, úgymint lakbér, közműdíjak, jelzáloghitel, magánnyugdíj-pénztári befizetés és egészségbiztosítás, továbbá rekreáció, illetve közlekedés.

A GfK a Vásárlóerő tanulmányt minden évben 42 európai országra vonatkozóan készíti el a települések és irányítószám-körzetek szintjéig. Az adatok a tanulmány valamennyi szintjével megegyező digitális térképeken is elérhetők.

Forrás: GfK

 

Ha tetszett a cikk lájkolj minket a Facebookon, ha érdekel a munka világa ide is látogass el: a www.facebook.com/i12work.

Küldje el ezt a cikket |Nyomtatás |Szóljon hozzá! / 0 komment

Szóljon hozzá!

Bejelentkezés