Fellegi: a megoldás kulcsa a kölcsönös tisztelet

A nemzeti fejlesztési miniszter, egyszersmind a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos nem kíván tanácsokat adni az orosz kapcsolatokban érdekelt üzleti köröknek, de azt hangsúlyozza, a kormány mögöttük áll és támogatja a tevékenységüket - írja a Világgazdaság.

- Milyen perspektívákat lát a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban egy év, öt év, tíz év távlatában?

Oroszország és Magyarország között tartós stratégiai együttműködést szándékozunk kialakítani. E távlatos célhoz az előttünk álló – éppen aktuális – feladatok megoldásán keresztül vezet az út. Elsősorban tehát azt kell néznünk, mit lehet tenni itt és most a megörökölt helyzetek rendezésére. Nincs kétségem afelől, hogy közép- és hosszú távon is eredményeket hoz, ha jó irányba, határozott stratégia mentén indulunk el. A kétoldalú kapcsolatok kiemelkedő területe az energetika, amelyben az orosz fél dominanciája hosszú távon érvényesül. Magyarország azonban nem tekinthet el a diverzifikációs törekvések megvalósításától. Hét hónapja töltöm be a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosi tisztséget, és már több kérdésben is előrelépésről beszélhetünk. A kereskedelmi forgalmunk az elmúlt évben több mint harmadával nőtt az előző évhez képest. Számos konkrét projektről kezdtünk egyeztetést, végre helyreállni látszik a bizalom.

- Mi a legfőbb vezérlő elv, illetve az elsődleges cél a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban?

A nagyon összetett problémák megoldásának egyik kulcsa a két fél közötti kölcsönös tisztelet. A nemzeti érdekek és az érzékeny pontok őszinte megfogalmazása megkönnyíti egymás megértését. Ez a viták megoldásának pragmatikus útja. Nem kell varázsszert keresnünk: értelmes, nyílt, előremutató tárgyalásokon kell rendezni a felmerülő kérdéseket. Az együttműködés fejlesztésének alapfeltétele az átláthatóság, a kereskedelmi kapcsolatokat megterhelő közvetítők teljes és visszavonhatatlan kizárása.

- Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban meglévő potenciált ki lehessen aknázni?

Új alapokra kell helyeznünk a magyar–orosz kapcsolatokat, megszabadulva a terhes örökségektől. Ha ez sikerül – és miért ne sikerülne –, elkezdhetjük a világos, átlátható és kiszámítható gazdasági kapcsolatok kialakítását. Csak az elmúlt néhány hétben is sorban jöttek létre magas szintű találkozók a két fél között. Martonyi külügyminiszter urat hivatalos látogatáson fogadta orosz kollégája. A vidékfejlesztési miniszter, a kulturális államtitkár is nemrégiben járt Moszkvában, ahol szerteágazó tárgyalásokat folytattak. Az előzetes menetrendnek megfelelően márciusban ülésezik Viktor Zubkov miniszterelnök-helyettes és – társelnökletemmel – a gazdasági kapcsolatok egyik legfontosabb szerve, a Magyar–Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság.

- Mik a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat leginkább hátráltató tényezők?

A 2008 őszén kirobbant világválság rendkívül negatívan hatott mindkét ország gazdaságára. 2010-ben ennek hullámai szelídülni látszottak, az idén pedig már ismét felszálló ágba kerülhetünk. A külső kockázat tehát csökkent. A belső kockázatról – azaz a két fél közé ékelődött, átláthatatlan struktúrák, zavaros politikai és gazdasági körök negatív hatásáról – is egyre inkább múlt időben beszélhetünk.

- Körvonalazódik-e a megoldás a két ország kapcsolatait, ha nem is terhelő, de mindenképpen erőteljesen befolyásoló ügyekben, mint a Malév, Paks, a Mol–Szurgutnyeftyegaz?

Egyik állandó tárgyalópartneremmel, Viktor Zubkov korábbi miniszterelnökkel a kinevezésem utáni első találkozásunkkor, 2010 augusztusában számba vettük a két fél közötti legfontosabb ügyeket. Azóta együttes erővel dolgozunk ezek szisztematikus megoldásán. Zubkov úr tavaly októberben Magyarországon is járt, ahol a magyar miniszterelnök fogadta őt. A novemberi újabb miniszteri, majd miniszterelnöki moszkvai tárgyalások már a felek által megszabott menetrend szerint zajlottak. Partnereinkkel minden kérdésről tárgyalunk. A részletekre azonban – a korrektség jegyében – egyelőre nem térhetek ki. A tárgyalások időigényesek, már most látható azonban, hogy jó úton haladunk.

- Mit tudna tanácsolni a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban szerepet játszó cégeknek, vállalkozóknak?

Távol áll tőlem, hogy tanácsokat osztogassak. Sok komoly, nagy tapasztalattal, helyismerettel rendelkező vállalkozó döntött úgy, hogy a magyar–orosz relációban kétoldalú kereskedelemmel foglalkozik vagy befektet a másik országban. Őket már nem kell napi tanácsokkal ellátni. Azt azonban érdemes tudniuk, hogy a magyar kormány mögöttük áll és támogatja a tevékenységüket. A mi feladatunk elsősorban az, hogy a politikai, felső szintű gazdasági kapcsolatok rendezettségével demonstráljuk: érdemes belevágniuk, van keresnivalójuk az orosz piacon. Így mindenki számára világossá válik, Magyarország újra nyitott a Kelet irányába, ahogy Oroszország számára a Nyugat kínál új típusú partnerséget.