Pálinkás: állami tulajdonban kell tartani az energiarendszert

Kiemelte: bár szólnak érvek a változatos tulajdonlású energiaelosztó és -termelő rendszerek mellett is, azonban csak ezek állami tulajdonban tartásával biztosítható Magyarország függetlenségének megőrzése.

Rámutatott: egy ilyen, jól működő rendszerrel Magyarország harmonikusan és saját érdekeinek megfelelően lehet tagja az európai energiaellátási rendszernek, amely további biztonságot jelenthet az országnak.

Pálinkás József úgy vélte, a pénzügyi válság bebizonyította, hogy nem lehet bízni azokban a korábbi önszabályozó rendszerekben, amelyre a gazdaságok épültek.

Az MTA elnöke rámutatott: függetleníteni kell az egyéni érdekektől a magyar energiaellátó rendszer kialakításának stratégiáját. Az energiaellátó rendszerből kieső kapacitásokat nem egyszerű pótolni, ez hosszú folyamat, ami alapos és független szakértői tervezés révén valósulhat csak meg - jelezte.

Hangsúlyozta a megújuló energiaforrások előtérbe helyezésének szükségességét, azonban abszurdnak nevezte, hogy egyes magyar erőművek tarvágással kivágott fát égetnek el biomassza címén. Hozzátette: a bioenergia felhasználása a hulladékégetésről szól, az ilyen jellegű fatüzeléssel viszont jóvátehetetlen károkat okoznak ezek az erőművek.

A konferencián Matos Zoltán, a Magyar Energia Hivatal elnöke aláhúzta: nagy kihívások előtt áll az energiaszektor Magyarországon. Az elkövetkező időszak legfőbb céljai az energiafüggés és a károsanyag-kibocsátás csökkentése, valamint az energiahatékonyság javítása lehetnek - vélte.

Rámutatott: az Európai Unió irányelveinek megfelelően Magyarországnak 2020-ig 13 százalékra kell növelnie a megújuló energiaforrások arányát az energiatermelésben. Jelenleg ez az arány 4,3 százalékos, azonban ennek nagy többségét a vegyes tüzelésű erőművek termelése, valamint hulladék elégetése teszi ki, így Magyarország nemzetközi összehasonlításban valójában nem áll olyan jól, mint amit a 4,3 százalékos arány mutatna.

Előadásában a MEH elnöke elmondta: az elmúlt években stagnált a megújuló erőforrások aránya a kötelező átvételi rendszerben (kát), míg a vegyes tüzelésű erőművek aránya nőtt.

A jelenlegi ösztönzési rendszer nem a megújulókat helyezte előtérbe, nem indultak olyan fejlesztések, amelyek előrelépést biztosítottak volna ebben a szegmensben. Ezért egy új, hatékonyabb és átláthatóbb szabályozás kidolgozására van szükség, aminek az előkészítését már megkezdte a hivatal.