A karcagi birkatest

Magyarország a listán Hollókőtől a tokaji történelmi borvidékig az alábbi nyolc helyszínnel szerepel, a Világemlékezet Programot pedigitt tekinthetik meg.

A szellemi kulturális örökség védelméről szóló 2003-as egyezmény is ebbe a csoportba tartozik, amely a modernizáció által fenyegetett hagyományos szellemi értékek megőrzését szolgálja. Ezek az értékek a közösségek hagyományos kultúrájából származnak és ma is léteznek, vagy még felidézhetők és birtokba vehetők. Tavaly májusi felhívásában a kulturális miniszter ezért a magyar kultúra iránt elkötelezett közösségekhez fordult határon innen és túl az ilyen örökség számbavétele, leírása és a nemzeti jegyzékre való felterjesztése érdekében.

A Karcagi Birkafőzők Baráti Társasága az elsők között ajánlotta a helyi birkapörkölt-készítési szokást a nemzeti listára. A magyarság másutt is kedveli a pörköltet, de a karcagi főzési mód évezredes – talán a XIII. századi kunokkal ide került, s csak általuk gyakorolt – eljárást őriz: az egész „birkatestet” egyszerre főzik, kezdetben víz nélkül, az előre megpörkölt körmökkel, farokkal és fejjel együtt. A karcagi változat ízvilágában teljesen eltér az Alföld többi városában szokásos ételektől, és még a Kunságon belül is erősen archaikus főzési technikát jelent. A „birkatest” a közösség szokásrendjének része; az alkalom megválasztásában, a tálalásban-fogyasztásban máig élő rituális elemek figyelhetők meg, s a szokás a hagyománytartó kun város identitásának fontos értéke, amelynek megőrzéséért a helyiek sokat is tesznek. Mindezt elismerve Hiller István, akkori kulturális miniszter 2009-ben a kunsági birkapörkölt karcagi hagyományát a magyar nemzeti jegyzékre vette.

A Karcagi Birkafőzők Baráti Társasága tudatosan és öntudatosan törekszik az ételkészítő múltra vonatkozó szellemi és tárgyi emlékek összegyűjtésére, megőrzésére és továbbadására az ifjabb generációnak. A hagyományőrzés szempontjából ez egyenértékű a személyes tudással és ambícióval, sőt talán még fontosabb annál. A birkafőzéssel kapcsolatos képességek és készségek megmérésére egyébként helyben is, más vidékeken is vannak szervezett-intézményes alkalmak az úgynevezett „birkafőző fesztiválokon”.

A XII. karcagi birkafőző fesztiválhoz kapcsolódó Élő örökségünk című konferencián múlt pénteken néprajzosok és hagyományőrzők tárták föl ennek a nagyszerű szellemi kincsnek az eredetét. A jelenlévő előadók mindegyike, mások mellett Hoppál Mihály Európa-hírű etnográfus, és az ülésszak organizálója Dr. Bartha Júlia múzeológus, a lokális kultúra közösségformáló szerepe mellett tette le a garast, mert a helyi hagyományok láncolata és összessége a nemzeti hagyomány, és magyarságunknak is ez a védjegye az egyesülő Európában. Nagyon fontos ezért, hogy az új kulturális kormányzat az UNESCO-egyezmény és a Magyar Köztársaság Alkotmányának szellemében A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékét a közeljövőben várhatóan több határon túli örökségi elemmel bővíti.

Dalmáth Lajos