Közvéleménykutatók.hu: Novemberi pártpreferenciák

| |
2014. december 6., szombat 16:06

A kormánypártok győzelmét hozó önkormányzati választás utáni „győzteshez húzás” októberi tendenciáját a politikai diskurzus tematikájának megfordulása követte, a Fidesz-KDNP számára kevésbé pozitív ügyek kerültek napirendre. Ennek hatása látszik is a pártpreferencia-adatokon, a kormánypártoktól – bár felmérésenként eltérő mértékű – de szignifikáns méretű csoport távozott - a kozvelemenykutatok.hu összefoglalója.

A Fideszről lemorzsolódott szavazók nem egy másik párt szimpatizánsaivá váltak, hanem a bizonytalan illetve a rejtőzködő kategória méretét növelték. A közvélemény-kutató cégek teljes népességen belüli eredményeinek együttes vizsgálata segítségével nagyságrendileg meg tudjuk mondani, hogy melyik párt mennyi szimpatizánssal rendelkezik. Itt fontos megjegyezni, hogy ez nem jelent egyértelműen ekkora szavazóbázist, sok múlik azon, hogy mely párt mennyire tudja aktivizálni a szimpatizánsait. A kormánypártok mögött még mindig egy több mint 2 milliót meghaladó tömeg áll. A Jobbik-szimpatizánsok nagyjából 1 millióan vannak, náluk pár százezerrel kisebb az MSZP-vel szimpatizálók köre. A DK és az LMP egy nagyjából 300 ezres tábort tud maga mögött, az Együtt viszont egy nagyságrenddel kevesebbet, mintegy 100 ezer szimpatizánst.

Az IPSOS november első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatása alapján a Fidesz az elmúlt egy hónapban annyi szavazót veszített el, mint amennyit a parlamenti választások óta összegyűjtött. Az október eleji 35-ről 30 százalékra csökkent a kormánypárt tábora. Ebből a visszaesésből az ellenzéki pártok keveset profitáltak, csak a Jobbiknak és az LMP-nek emelkedett a támogatottsága egy hajszállal, 1-1 százalékponttal: az előbbi a korábbi 12-ről 13-ra, az utóbbi 3-ról 4 százalékra bővítette táborát. A baloldali ellenzéki pártok hívei valamivel, 1-1 százalékponttal kevesebben lettek: az MSZP mögé 11 százalék sorakozik fel, a DK és – az ebben a formában utoljára mért – Együtt-PM 2-2 százalékra számíthat. A politikailag passzívak, bizonytalanok csoportja érzékelhetően bővült: 31-ről 35 százalékra.

Az Ipsos adatai szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 48 százalékon áll, az elmúlt egy hónapban 7 százalékpontot veszítettek, de előnyük így is tetemes. Amíg a Jobbik és az MSZP az összes választókorú körében szoros versenyt fut, addig ebben az aktív körben egyértelmű a radikális párt előnye. A nemzeti radikálisoknak sokkal nagyobb az aktivitási szintje, mint a szocialistáknak, s ennek következménye, hogy a biztos pártválasztók 21 százaléka voksolna a Jobbikra, 15 százaléka az MSZP-re. Az LMP 6 százalékos, az ebben a formában utoljára mért Együtt-PM 2 százalékos, s ugyanezen a szinten áll a DK is.

A TÁRKI rendszeres pártpreferencia vizsgálata novemberben jelentős csökkenést regisztrált a kormánypártok népszerűségében, ami véleményük szerint minden bizonnyal a közelmúlt hazai és nemzetközi politikai konfliktusainak következménye lehet. Ugyan kisebb mértékben, de náluk növekedtek az ellenzéki pártok táborai is (a DK kivételével), viszont a legnagyobb mértékben a bizonytalanok és pártválasztásukat eltitkolók tábora nőtt meg. A Fidesz-KDNP 12 százalékpontot vesztett népszerűségéből teljes népesség körében, vagyis októberhez képest a támogatói kör (37%) harmadával csökkent, azaz novemberben 25 százalék. Tekintve e tábor méretét ez szinte földcsuszamlásszerű népszerűségvesztésre utal, de továbbra is egyértelmű a kormánypártok előnye. Ugyanakkor a többi párt támogatottságának változását tekintve érzésük szerint óvatosan kell fogalmazniuk, mivel a bizonytalan, illetve az eltitkolt preferenciával rendelkezők aránya nőtt leginkább. Ez a kör a korábbi 34 százalékról 44 százalékra duzzadt, vagyis arra a szintre, ahol az idei önkormányzati választások előtt állt. Jelenleg még bizonytalan, hogy ezt a heterogén tábort mely politikai erő tudja majd megnyerni. A teljes népességen belül a Jobbik népszerűsége lényegben nem változott (az októberi 11% után e hónapban 12%). A legjelentősebb baloldali erő, az MSZP támogatottsága változatlanul 11 százalék, és ezzel stabilizálta a baloldalon vezető szerepét. Nem változott a Demokratikus Koalíció szimpatizánsi körének mérete sem az előző hónaphoz képest (3%). Az LMP (október: 2%, november: 3%) és az Együtt-PM tábora (október: 1%, november 2%) sem változott. A pártpreferenciájukat nem közlő válaszadók között különösen megnőtt azok aránya, akik eltitkolják pártszimpátiájukat (13%-ról 19%-ra), de növekedett a bizonytalanok aránya is (21%-ról 24 %-ra).

A pártválasztók, azaz a határozott pártpreferenciával rendelkezők körében a Fidesz-KDNP népszerűsége 10 százalékpontot csökkent (55 százalékról 45 százalékra). Mind a Jobbik, mind pedig az MSZP 4 százalékpontot növekedett; előbbi 17 százalékról 21 százalékra, a utóbbi pedig 16 százalékról 20 százalékra nőtt. A Jobbik esetében ez az erősödés egy hosszabb ideje tartó trend folytatását is jelenti egyben. Az LMP 3 százalékról 5 százalékra változott, a Demokratikus Koalíciót választóké viszont továbbra is 5 százalék, így mindkét párt a parlamenti küszöbön áll. Az Együtt-PM tábora 2-ről 3 százalékra módosult. A Tárki az adatok változékonysága miatt felhívta rá a figyelmet, hogy a regisztrált változások alapján kirajzolódó tendenciák csak a következő hónapok során erősíthetők meg.

OSZD MEG MÁSOKKAL IS

Látogass el az atevelemenyed.hu oldalra és válaszolj kérdőívünkre!

 

A Nézőpont Intézet esetében az önkormányzati választás után, október 14-17. között készült felmérésükben még a teljes népesség 32 százaléka szimpatizált a Fidesz-KDNP szövetséggel. A tiltakozást követően és a tervezett különadó visszavonása után, november 3-7. között készült legfrissebb felmérésük szerint viszont a kormánypártok támogatottsága enyhén, hibahatár környékén 29 százalékosra csökkent. A kormánypártoktól elfordulók ugyan nem váltottak pártot, de a korábbi rejtőzködők egy része kisebb mértékben a Jobbik és az LMP felé fordult (a Jobbik támogatottsága a teljes népesség körében 11 százalékról 14 százalékra, az LMP támogatottsága pedig azonos bázison 3 százalékról 5 százalékra emelkedett). Az ellenzéki pártok persze ezzel együtt is jelentős lemaradásban vannak a kormánypártok mögött.

A Századvég novemberben készült 2700 fős, nagymintás kutatása azt mutatja, hogy az októberi önkormányzati választás óta bekövetkezett események, politikai konfliktusok érdemben nem változtattak a politikai tér hosszú hónapok óta fennálló erőviszonyain. A nagymintás adatfelvétel az úgynevezett „aktív szavazók” között vizsgálja a politikai piac változásait. A kutatás számai azt mutatják, hogy a Fidesz még mindig magasan a legerősebb párt. Mérséklődött ugyan a támogatottsága októberhez képest (mintegy 4 százalékponttal), de a baloldali pártok érdemben nem tudtak erősödni. A Jobbik támogatottsága 1 százalékkal nőtt az aktív választók körében, jelenleg 14%-on áll. A Fidesz ebben a körben most 37%-ot ér el. Az MSZP támogatottsága novemberben 9%, az LMP 6, a DK 5, az Együtté pedig 3%. Emellett azt is megállapították, hogy a jelenlegi helyzet szinte teljesen ugyanaz, mint ami 2010 végén volt. Az önkormányzati választás után akkor is csökkenni kezdett a kormányzó pártok támogatottsága: a Fidesz 2010 novemberében az aktív szavazók körében ugyanott állt, mint most, éppen ezért nem a kormány, hanem az ellenzék van bajban. A parlamenti ellenzék – a Jobbik minimális erősödésén kívül – semmit nem tudott profitálni az önkormányzati választást követő eseményekből. Támogatottságuk érdemben nem nőtt. A baloldal továbbra is szétaprózott, legyengült állapotban van.

Forrás: http://kozvelemenykutatok.hu/novemberi-kozvelemeny-kutatasi-eredmenyek/

Ha tetszett a cikk lájkolj minket a Facebookon, ha szívesen nyilvánítod ki véleményed különböző témákban, ITT is nézz körül.

Küldje el ezt a cikket |Nyomtatás |Szóljon hozzá! / 0 komment

Szóljon hozzá!

Bejelentkezés