Olasz bort adnak el magyarul

– A nagyáruházak polcain a magyarázat arra, hogy miért csökkent a BB forgalma – véli Happ István, a Balatonboglári Borgazdaság vezérigazgatója. Csökkent a belföldi forgalmuk. – A szupermarketek „akciós” termékeivel nem lehet versenyezni, mert bruttó 250 forintért nemhogy bort nem lehet előállítani, hanem szinte még a címkét, a dugót meg a palackot sem.

Új időszámítás kezdődik a termesztési körülményeket tekintve a Balatonboglári borvidéken is. A terület felének termését felvásárló Balatonboglári Borgazdaság (BB), a tulajdonos Törley és az integrátor levelét a napokban kapja kézhez az ezernél több gazda, akiktől szőlőt vesz a cég. A változásokra az új jogszabályok miatt van szükség, melyek az EU-s gyakorlattal összhangban az eredetvédelem rendszerét határozzák meg, s az egyes kategóriákhoz kapcsolódóan a termeszthető mennyiséget, minőséget is előírják.

A BB-termékeknek csak akkor van esélyük a piacon, ha a két legmagasabb, azaz az egykori minőségi elnevezésnek megfelelő oltalom alatt álló eredetmegjelöléses (OEM), illetve a korábbi tájborokat jelentő oltalom alatt álló földrajzi jelzéses (OFJ) kategóriába kerülnek. Ezeknek az alapanyaga olyan ültetvényekről származhat csak, melyeknek termése nem lépi át a maximálisan engedélyezett mennyiséget hektáronként. Az eddiginél szigorúbb előírások teljesülését a felvásárlási jegyen ellenőrzik, s a hegybírók is ez alapján adják ki a származási bizonyítványt.

Happ István, a BB vezérigazgatója azt mondta: az új szabályozás rontja a cég piaci pozícióit, annak ellenére, hogy alapjaiban érthető a tradíciókra épülő uniós bortörvény, s az európai uniós egységesítési szándékot sem lehet megkérdőjelezni. A szabályozás mégis rontja a jóval liberálisabb elvek szerint készülő újvilági borokkal szembeni piaci pozíciót.

– Ezekben az országokban nincs mennyiségi korlátozás. Egy szélsőséges példa, hogy Kaliforniában 15 százaléknyi víz hozzáadását is engedélyezik – hívta fel a figyelmet Happ István, aki arra is kitért: a nálunk most számszerűen korlátozott termésmennyiségi adatokat még az ugyancsak uniós Észak-Olaszországban sem alkalmazzák.

– Nem feltétlenül kellett volna ezeket az adatokat egységesíteni – vélekedett a Balatonboglári Borgazdaság vezérigazgatója, aki szerint az uniós szabályozáshoz képest Magyarország sok mindent túlbonyolított, s a minisztérium végrehajtási utasítása túlbürokratizált rendszert eredményezett.

Happ István szerint ugyanakkor a külföldön elsősorban Svédországba, Angliába és a balti államokba értékesítő BB exportpozíciói még mindig jobbak, mint a belföldi helyzete.

OEM-borok esetében a törvény 100 hektoliter hektáronkénti seprős újbormennyiséget határoz meg maximumként. Ez átszámítva azt jelenti: a kategóriába csak olyan bor kerülhet, mely hektáronként legfeljebb 133 mázsa szőlőt termő ültetvényről származik.

Happ István elmondta: a BB OEM-kategóriában forgalmazott termékeinek alapfajtái a tramini, a merlot, a cabernet sauvignon és a cabernet franc, ezeken az ültetvényeken kell tehát a legfeljebb 133 mázsát betartani. Jóval több, összesen tizenhárom fajtát érint BB-felvásárlás esetén az OFJ-kategóriában előírt 120 hektoliter hektáronként, mely átszámítva legfeljebb 160 mázsa hektáronkénti terméssel egyenlő.

A Zipp megtudta: történelmi mélyponton van az olasz bor ára: mintegy 45 forint egy liter.

Fotó: Oleg Popov / Reuters / Vándorkő