Szünetel a közbeszerzés, vagyonokat bukhatunk
Százmilliárdoktól is eleshetnek a gazdasági élet szereplői, és akár a GDP értékének két százalékától is eleshet a gazdaság az első fél év során, ha a kormány fenntartja a közbeszerzések tilalmát, illetve nem sikerül megteremteni a január elsejétől kötelező elektronikus közbeszerzés feltételeit az uniós értékhatár feletti beszerzések esetében - írja a Népszabadság.
Tanácstalanság, értetlenkedés és kivárás jellemzi jelenleg a közbeszerzési piacot. Gyakorlatilag befagyott a rendszer, és senki sem tudja, mikor indulhatnak be újra a pályázatok. Akár a GDP értékének két százalékától is eleshet a gazdaság, amennyiben nem sikerül megoldást találni a kialakult helyzetre. Kezdődött azzal, hogy január elsejétől kizárólag elektronikus úton lehet lefolytatni az uniós értékhatár feletti közbeszerzéseket.
Csakhogy az adott időpontra nem sikerült felállítani a rendszert. Sólyom László köztársasági elnök pedig visszaküldte a parlamentnek azt a törvény-előterjesztést, amely elhalasztotta volna a bevezetés határidejét. Magyarul, jelenleg sem a jogszabályi, sem a technikai feltétele nincs meg annak, hogy az eszközbeszerzések esetében 50 millió, építési beruházásoknál pedig 100 millió forint feletti közbeszerzéseket eredményesen, és legfőképp törvényesen lefolytassák. Bajnai Gordon miniszterelnök pedig úgy döntött, január 20-tól leállnak az állami közbeszerzések, pontosabban elindítani lehet eljárásokat, de döntést már csak az új kormány megalakulása után lehet hozni.
Normál körülmények között a központi költségvetés szervei január–február folyamán készítik el közbeszerzési terveiket, és ezt követően, március elején írják ki a felhívásokat. Vélhetően most nem fogják. Tavaly az első fél évben 752,67 milliárd forint értékű közbeszerzési eljárást folytattak le Magyarországon a Közbeszerzések Tanácsa jelentése szerint. A beszerzések értékét tekintve az uniós értékhatár fölött volt a beszerzések 85,4 százaléka. Ami az ajánlatkérők összetételét illeti: a közszolgáltatók aránya 36,8, a központi költségvetési szerveké 23,9, a helyi önkormányzatoké pedig 20,4 százalék volt.
Sólyom László közleménye szerint a módosító javaslatoknak a benyújtása és elfogadása ellentétes volt a ház szabályaival, továbbá nem elfogadható, hogy a közbeszerzési törvényt úgy módosítja az Országgyűlés, hogy az erre irányuló javaslatokat sem a közigazgatási egyeztetésen nem tárgyalták meg, sem a közbeszerzéssel foglalkozó hatóságok nem véleményezhették.
Legfrissebb a rovatban
- Harrach: helytálltak a jelöltek
- Az MDF nem tud jelöltet állítani
- Schmuck Andornak nem jött össze
- Jobbik: több mint 33 ezer szelvény
- Nem indít polgármesterjelöltet az MSZP Soroksáron
- A Jobbik radikálisabb változást sürget
- Meghalt a Millenáris és a politikai marketing kiötlője
- Jávornak összegyűlt
- Váratlanul elhunyt Angelusz Róbert
- Kondorosi a tévében látta, hogy ostrom van

Szóljon hozzá!
Bejelentkezés