Külön Oscar-díjat a homoszexuálisoknak

Szerinte a színészeket nem kéne nem szerint értékelni, mint ahogy nem értékeljük szín szerint sem, nem adunk külön fekete férfiaknak Oscart - írja. Szóval az aljas megkülönböztetésnek véget kéne vetni végre, és ahogy a modern világban szokás, többé nem lehet színésznőnek és színésznek hívni ezeket a szerencsétlen sztárokat, hanem Nőnemű és hímnemű színésznek. A cikk nőnemű szerzője bármilyen jól képzett is nemi egyenjogúságban, ezúttal téved. Az Oscarral komoly gondok vannak, egyszerre hím- és nősoviniszta is.

A nőnemű szerző ötlete már ott hibás, hogy ha nem adnánk mindenféle díjat külön a nőneműeknek és hímenűeknek, csökkenteni kéne a gála műsoridejét. Ha fél órával csökkenne a műsoridő, esetleg a sok agymosott tévénéző elővenne egy könyvet, a feleségével vagy a gyerekével beszélgetne, ezzel veszélyeztetné a szórakoztatóipar marketing céljait. Szerencsére ez a veszély nem áll fenn, mert nem kevesebb, hanem több díjat kell adni.

De kezdjük a névnél. A nőnemű szerző nem veszi észre, hogy az első kérdés az lenne, vajon miért hívják a díjat Oscarnak? Ez egy férfi név. Ha valami, hát ez tényleg hímsoviniszta. A változást ezzel kell kezdeni, és persze a szobrocskák kinézetét is meg kell változtatni, hogy ne lehessen megállapítani, milyen neműek.

Az igazi diszkrimináció azonban az, hogy a díjból csak a nőneműek és a hímneműek kapnak. Ez igazi diszkrimináció a többi genderrel, lénnyel szemben. Kellene adni a leszbikus és meleg színészeknek, a transzexuálisoknak, a biszexuálisoknak, a hermafroditáknak, sőt, a férfit alakító nőneműeknek, a nőt alakító hímnemeknek, a meleget alakító nem melegeknek, a nem meleget alakító melegeknek, és így tovább. Ha igazán diszkriminációmentes díjátadást akarnánk, akkor az biztosan legalább két napos lenne. Mert a több díj esetében is meg kell változatni a gender diszkriminációt. Ma nincs legjobb nőnemű, meleg, biszexuális stb. rendező, forgatókönyvíró, ruhatervező stb.

Ez lenne a gender szerinti diszkrimináció igazi megszüntetése. Ha a nőnemű cikkíró gondolatát követnénk, akkor meg kéne szüntetni az összes női sportágat a világban és csak egy nemben rendezni versenyeket. Ezzel sajnos az összes világcsúcs és aranyérem legalább 90 százaléka a férfiakhoz menne, de legalább megszűnne a sok unalmas vegyes páros meccs. A jégtánc párosversenyeket biztosan sokan hiányolnák, de itt is be kell vezetni a valódi toleranciát, két férfi és két nő is indulhatna a mai elavult egy nő egy férfi páros helyett.

A fenti gondolatsort alaposan végiggondolva a gender, a lény-tolerancia útjában álló legnagyobb akadály, hogy az országok történelmét és szimbólum rendszerét a gender, lénysovinizmus határozza meg. Ezt kéne először megszüntetni. Az összes olyan pozíciót, ami egy nemzetet valamilyen módon meghatároz, összefog, meg kell szabadítani a nemi jellegtől. Erzsébet királynét például nőnemű királynak kell hívni és nevének nemi jellegét meg kell változtatni. Nálunk István királyt, Széchenyit, Kossuthot és a többi történelmi figurát kell nemileg kiherélni. Csak akkor és csakis akkor jutatunk el az igazi toleráns világig, ha ezt megtesszük.

Javaslom azonban, hogy kezdjük az Oscaron.