Magyarellenes gyűlésre készülnek a románok

A civil fórum - amely nyilatkozataiban általában a székelyföldi románok "elmagyarosítására" panaszkodik - sajtóközleményben szólította fel a tervezett gyűlés résztvevőit, hogy együttesen üzenjék meg az állam vezetőinek: Kovászna, Hargita és Maros megyében több mint 400 ezer román él.

A Nyugati jelen című aradi lap szerint a szervezet vezetői aggodalmukat fejezik ki "bizonyos magyar politikusok és civilek alkotmányellenes törekvései miatt", amelyek - mint fogalmaznak - az úgynevezett Székelyföld gyarmatosítására törekszenek az etnikai alapokon szerveződő területi autonómia révén. A fórum közleményében felkéri a román állami hatóságokat, a parlamentet, az államfői hivatalt, a kormányt, valamint az egész román társadalmat, az egyházat, a sajtót, a civil szférát, hogy foglaljanak állást a magyar vezetők "irredenta, revizionista és szeparatista törekvései" ellen, amelyek - mint olvasható - a román állam és nemzet egysége és szuverenitása elleni merényletnek számítanak.

A dokumentum aláírói szerint a három megye román lakossága aggódik, hogy a román szenátus nemrég hallgatólagosan elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett régióátszervezési törvényt. Az 16 fejlesztési régió létrehozását javasolja, az egyik közülük Maros, Hargita és Kovászna megyéből állna. A román szervezet szerint az új törvény "a bécsi döntés nyomán az országból kiszakított Magyar Autonóm Tartomány szomorú emlékezetű sztálinista formuláját hívja életre", akárcsak a kisebbségi törvény, amely révén "az etnikai alapokon szerveződő területi autonómiát akarják elérni, és hivatalossá nyilvánítanák a magyar nyelvet az úgynevezett Székelyföldön, majd az egész Erdélyben, végső soron pedig folytatnák a Kárpát-kanyaron belüli románság hátrányos megkülönböztetését".

A Kovászna, Hargita és Maros megyei civil fórum vezetői azt szeretnék, ha a régióátszervezés nyomán nem élvezne elsőbbséget az etnikai szempont, amely szerintük "eddig is diszkriminációhoz, zavarhoz, alulfejlettséghez vezetett, és nem járult hozzá Románia régióinak kiegyensúlyozott fejlődéséhez". "Követelni fogjuk, hogy a román nyelv hivatalos jellegét tartsák tiszteletben a helyi közigazgatási szervek" – áll a közleményben. Az idézett forrás szerint a FCR ismét javasolja, hogy törvény útján szabályozzák a decentralizáció folyamatát, megakadályozva ezzel a románság diszkriminálását és a visszaéléseket, biztosítva a románság képviseletét a döntéshozó struktúrákban".