Októberi pártesélyek

A mindössze három megyei lista és egyetlen megyei jogú városi polgármesterjelölt állítására képes LMP nem sok jóra számíthat. Alapkérdés, hogy a párt balra húzó szavazói elmennek-e szavazni az MSZP-re ott, ahol az LMP-re nem lehet voksolni.

Országosan a legtöbb jelöltet, 8823-at a Fidesz állította. A második hely a Jobbiké, amely még így sem éri el a Fidesz-jelöltek számának felét (4235 induló), polgármesterjelöltjeinek száma pedig négy év alatt több mint 30-szorosára, 7-ről 218-ra emelkedett - összegezte a Political Capital.

A nagy vesztes az MSZP. Az MSZP 3694-gyel a harmadik, közöttük 194 a polgármesterjelölt (négy éve még 407 volt, a csökkenés 52,33 százalékos). A két párt indulóinak száma között a kistelepüléseken a leglátványosabb az eltérés: 1238-455 a Jobbik javára. Az LMP jócskán lemaradt 1133 aspiránssal, közülük is csak 26-an polgármesterjelöltek – írja a hirszerzo.hu.

A Fidesznek reális esélye van a pesti közgyűlési többség megszerzésére, az indulók megrostálásával azonban mégis elképzelhető, hogy a saját dolgát nehezítette meg.

Ha a fővárosban az áprilisi választással azonos választási arányok ismétlődnének meg, a Fidesz-KDNP-nek 17, az MSZP-nek 9, az LMP-nek 4, a Jobbiknak 3 mandátum jutna, a főpolgármester szavazatával kiegészülő közgyűlésben, tehát ha szűken is, de meglenne a kormánypártok többsége.

Az LMP vidéken alig létezik. A 19-ből mindössze 3 megyében kerültek fel a szavazólapra.

Mivel a polgármester-jelölés feltételei nem nehezedtek, többen is ringbe szállnak idén, mint négy éve: 8907-en aspirálnak az összesen 3177 polgármesteri pozícióra, 2006-ban 8499 induló volt.

Nem véletlen, hogy a megyei közgyűlés állításának feltételeit szigorították, hiszen ott listás a szavazás, ötszázalékos támogatottság már mandátumot ér, a polgármesterek esetében viszont a győztes mindent visz, a vesztesekre leadott szavazatok elvesznek.

2006-ban három kivétellel minden képviselő-testületben legalább egy mandátumot szereztek a civilek. Mivel azonban idén már jóval drágább egy kompenzációs mandátum, a megyei közgyűlésekhez hasonlóan a megyei jogú városok jelentős részéből is eltűnhetnek a civil szervezetek.

A 23 fővárosi kerületben szinte ugyanolyan mértékű a visszaesés, mint a megyei jogú városok esetében: a 2006-os 87-tel szemben idén 81-en aspirálnak.

A budapesti Jobbik is örülhet. Jobban teljesített a fővárosban, mint a megyei jogú városokban, hiszen mindenhol van kompenzációs listája, és csak 8 kerületben hiányzik az önálló polgármesterjelölt (Budafokon nyíltan Szirtes Editet támogatják).

A Policy Solutions közvélemény-kutatása szerint a szocialisták nyerhetik a legtöbbet azzal, hogy az LMP tizenkét fővárosi kerületben nem tudott jelöltet állítani. Ezzel szemben a Jobbik távolmaradása nyolc budapesti kerületben újabb hatalmas lökést adhat az amúgy sem rossz helyzetből induló fideszes polgármesterjelölteknek.

Az LMP hiánya a pesti peremkerületekben segítheti elsősorban az MSZP-t, jobbikos jelöltek nélkül pedig a belvárosban és két budai kerületben lehet még erősebb a Fidesz.

Tanulságos, hogy háromszor annyian választanák a fővárosi LMP-szavazók közül másodikként a szocialistákat (19 százalék), mint ahányan a Fideszt (6 százalék). Az LMP-sek közül a Kétfarkú Kutya Párt (12 százalék) mellett még a Jobbikra is többen lennének hajlandók átszavazni (9 százalék), mint a kormánypártra.